A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század)

И. ábra. Palotakápolnák Lengyelországban: 1. Wislica, 2. Przemysl, 3. Krakkó, 4. Plock 5. Lednica, 6. Giecz. Abb. 11. Palatskapellen in Polen: 1. Wislica, 2. Przemysl, 3. Krakau, 4. Plock, 5. Lednica, 6. Giezc. folyosója, esetleg tornáca volt az emeleten, amelyek a téglalap alakú épület délkeleti sarka előtti, négyzetes kis építményhez kapcsolódtak („lépcsőépítmény"). Ettől a kis építménytől íves vonalban öt oszlop indult a korábbi palota északnyugati sarka irányába, a körtemplom déli oldala előtt mintegy folyosót, tornácot alkotva. Ez az épületrész biztosította a két palotarész közötti közvetlen összeköttetést és a lakóépületnek a belső karéjos kápolnával való szerves kapcsolatát. E második palotaegyüttes építésének idejét a hazai és nyugat-európai rokon emlékek alapján a XII—

XIII. század fordulójára, vagy a XIII. század első felére tehetjük (Gerény, Karcsa, Kiszombor, Kolozsmonostor — kívülről kör alaprajzú, belülről hatkaréjos rotundák). A palotaegyüttes pusztulására minden valószínűség szerint 1241-ben, a tatárok támadásakor kerülhetett sor. Hasonló kezdettel számolhatunk Przemyslben is, a várban feltárt palotakápolna esetében. Ez a félköríves szentéllyel záródó körtemplom is valamivel korábban épülhetett, feltehetően keresztelőkápolnaként. Talán erre utal a hajó déli részében, belül feltárt padka, valamint az északi oldalához — ahol eredetileg nemigen lehetett a kápolna bejárata — „szervetlenül" kapcsolódó, téglalap alakú palota. Ez a palota háromosztatú volt, és az északnyugati traktusában feltárt folyosó az emeletre vezető lépcsőre utal. A palotának a kápolnához történt északi irányú kapcsolódása, közel azonos mérete az első wyslicai együttessel való szoros kapcsolatra utal. Valószínű, hogy ez az együttes — a várral együtt — már állt Vladimir kijevi herceg 981. évi támadása idején. Az ezt követő évtizedekben kerülhetett sor a székesegyház szentélyében feltárt körtemplom, a Szent Miklós-kápolna felépítésére, a várban már álló mintájára. A patkóíves szentélyű, kb. 9,5 m-es hajóátmérőjű körtemplomnak a székesegyházban elfoglalt helye és méretei alapján kimondható, hogy ez is egy ecclesia baptismalis volt, amely a későbbiekben — ha csak ideiglenesen is — betöltötte a püspöki székesegyház szerepét. Építésének idejét kutatói a X. század végére teszik, amikor hamarosan megalapították a przemysli püspökséget. Hasonló helyzettel találkozunk a későbbiekben Plocknál is.

19 Kis-Lengyelország legjelentősebb települése à korai időktől fogva Krakkó volt. A VII. században már a vislánok törzsi székhelye. 960—965ben Ibrahim ben Jakub cordobai kereskedő azt írja, hogy Prága és Krakkó között három hét alatt tették meg az utat. Ez az adat arra mutat, hogy a településen fontos kereskedelmi útvonal vezetett keresztül. Krakkó a X. században egy ideig a cseh államhoz tartozott. Ennek a körülménynek és a korábban említett przemysli és wyslicai történeti adatoknak az alapján természetesnek tűnik, hogy itt is püspökséget alapítottak 1000-ben. A lengyelországi kutatók szerint az első székesegyházat Merész Boleszláv, a püspökség alapítója építtette a XI. század elején, amikor egyúttal a Wawel magaslatát is megerősítette sáncokkal és palliszádokkal. Ez az első székesegyház hamarosan, már a század közepén elpusztult. Maradványait, még inkább formáját és jellemző méreteit sajnos nem ismerjük. Ismerünk azonban egy másik korai templomot, amelyik a Wawel Múzeum adminisztrációs épületének pincéjében — felépítményének jelentős részleteit is őrizve — látható a példamutatóan szellemes megoldású helyreállítás és konzerválás nyomán (12. ábra). Ez a centrális templom, kápolna négykaréjos és aránylag kicsiny méretű, kb. 8 m külső átmérőjű. Formája, nagysága és keletkezésének feltételezhető kora alapján (X. század 2. fele) legközelebbi párhuzama a prágai Szent Vid-kápolnában kereshető. A fent említett történeti adatok alapján ez tűnik a legkézenfekvőbbnek, még ha részletmegoldásaik nem is mindig azonosak. A négy karéjhoz például északkeletről előcsarnok vagy lépcsőépítmény csatlakozik, lizénák itt nem figyelhetők meg stb. A fentiek alapján az a véleményünk, hogy Kis-Lengyelország X. századi és XI. század eleji kör- és centrális kápolnái a csehországi és azon keresztül — időben — a morva előképek hatására épültek, végső soron Cirill és Metód hittérítő missziójának eredményeképpen, és korántsem Aachen vagy annak közvetlen környezete hatott rájuk döntően.

20 A másik fejlődési vonulatot Nagy-Lengyelország területén vehetjük szemügyre. Az első szempont, amire rögtön felfigyelhetünk, a centrális kápolnáknak viszonylag kis földrajzi területen való előfordulása. Ostrow Lednicki, Giecz palotakápolnái és a még fel nem tárt Gniezno, (melynek eredeti formáját egy román kori bronzkapu ábrázolása őrzi) feltehetően jelentős méretű, árkádos, valószínűleg kétszintes, lanternás félköríves szentélyű ecclesia baptismalisa, első püspöki temploma és talán a poznani kápolna ezek közül a legkorábbiak (a X. és a XI. század fordulója körül keletkezhettek). Az ezektől mindössze 100 117