A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század)

ekkor a morvaországi kerek templomok is. A kétszintes épület a prágai püspök keresztelőkápolnája — ecclesia baptismalisa — és egyben, a karzata révén, a püspök és a fejedelem kiemelt, reprezentatív istentiszteleti helye is volt. Kevéssel később a nyugati karéjban nyertek elhelyezést Szent Adalbert vértanú püspök maradványai, a déli karéjban pedig az építtető, a később szintén szentté avatott Vencel sírhelyét alakították ki.

16 Szükségesnek tartjuk megemlékezni egy későbbi, félköríves szentéllyel záródó, nyugati homlokzata előtt pedig egy kör alaprajzú toronnyal megerősített rotundáról, amely Prágától 100 km-re északra, a Rip-hegy tetején áll. A mikulcicei 6. sz. templommal, a spanyolországi Torres del Rió-i, valamint néhány magyarországi emlékkel rokonságot mutató épületet 1126-ban emel9. ábra. Szazává. Centrális kápolna maradványai és rekonstrukciós raiza Abb. 9. Sazava. Reste einen Zentralkapelle und Rekonstruktionszeichnung tette Szent György lovag tiszteletére II. Vencel a chlumeci győztes csata emlékére. A cseh centrális templomoknak későbbi emlékei közé tartoznak a százavai nagykaréjos (9. ábra) és a prágai Keresztelő Szent János-rotundák.

17 Ez az időszak már egybeesik a magyaroknak a Kárpát-mecencében való megjelenésével, a honfoglalásunkat követő évtizedekkel, de az alakulóban levő lengyel állam korai korszakával is. Ezért fontos számunkra e kor minél szélesebb körű vizsgálata. 6. Lengyelorság centrális és körtemplomai A lengyelek keresztény hitre való térítésének hivatalos kezdete 966. Az akkor megkeresztelkedett I. Mieszko fejedelem (?—992) a cseh Dubravka (Dabrowka) hercegnőt vette feleségül. Ez a kapcsolat, a szomszédság és a hasonló történeti helyzet — újonnan szerveződő keresztény állam — kétségtelenné teszi a szoros kapcsolatot az állam és az egyház intézményeinek kialakításában. A legkorábbi — ma ismert — lengyel építészeti emlékek (kör- és centrális) csaknem kivétel nélkül fejedelmi magánegyházak, egyben az első keresztelőkápolnák (ecclesia baptismalis) voltak, amelyekhez — szemben a csehországiakkal — közvetlenül palota csatlakozott (Giecz, Krakkó, Lednica, Plock, Przemysl, Wislica). A példaként említett három utóbbi helyen a palotakápolnán kívül még egy-egy másik körtemplomot is feltártak a városban, a püspöki székesegyházon belül (Przemysl), vagy annak közelében. Ezek megkönnyítik vizsgálatunkat az eredeti funkció meghatározásánál. Azt sem hallgathatjuk el, hogy a quedlinburgi találkozó I. Ottó udvarában, várában (973) jelentős dátum a cseh, lengyel és magyar történelemben, a kereszténység terjedése és terjesztése szempontjából. Az ezekben az országokban épült első templomok, így a centrális és körtemplomok eredetkérdésének, fejlődésének és elterjedésének szempontjából fontos elsősorban számunkra ez az esemény, amely a térítés „hivatalos" kezdetét jelenti Lengyelországban és Magyarországon is (10. ábra). Az akkor még nem egységes lengyel nép törzsei elszórtan éltek. Közülük a polanok bizonyultak a legerősebbnek — innen vették nevüket is —, akik a VIII—

X. század folyamán egy nemzetté kovácsolták a lengyeleket. Ez a folyamat I. Mieszko fejedelem korában (kb. 960—992) zajlott, hasonlóképpen, mint nálunk, Géza fejedelem idejében. Egyes kutatók feltevése szerint azonban már egy századdal korábban, Cirill és Metód térítői elérték a Visztulánál élő törzseket. így azzal is számolhatunk, hogy Kis-Lengyelországban a vislánok között eredményesen működtek a térítők és e területen már templomok és épültek. Ebben az időben ez a terület a Nagy-Morva birodalomhoz, később Csehországhoz tartozott egy ideig. Éppen ezért, a lengyel körtemplomok áttekintését az e területen ismertekkel kezdjük él.

18 A lengyel törzs nevét is őrző Wislicában a főtér közelében, a múzeummal szemben levő területen, két palotából és két körtemplomból álló épületegyüttes maradványait tárták fel egy föld115