A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század)

már korábban kialakult és a IV. századtól kezdődően keresztelőkápolnaként szolgáló — körtemplomformát választották. Cirill halála után Metód, mint Sirmium püspöke visszatért a morvákhoz, folytatni az eredményes térítést. Rasztiszláv unokaöccse Szvatopluk, aki a fejedelmi trónon követte, már nem segítette munkájában Metódot, akinek pedig VIII. János pápa újólag engedélyezte a szláv nyelvű liturgiát. 885-ben meghalt Metód is, és ezzel egyszeriben vége szakadt a szláv nyelvű, bizánci jellegű hittérítésnek. A morvaországi IX—

X. századi építőtevékenység vizsgálatakor nyomatékos figyelmet kell szentelnünk annak a körülménynek, hogy az államalakulat egy jelentős területe a későbbiekben a magyar állam részévé vált. Látni fogjuk majd — Pozsony, Nyitra, Dévény, Ducó esetében —, hogy az építészeti hagyaték jelentős mértékben alakítja a korai magyar központok szakrális emlékeinek formáját is. A csehszlovákiai kutatók is Cirill és Metód működésének idejére teszik a morva körtemplomok építésének idejét. Ezeknek az emlékeknek előképeit azonban Dalmáciában és Észak-Itáliában Ravenna felé keresik. A legutóbbi magyar feldolgozások megkérdőjelezik a fenti állítást és erőteljesen vetik fel a Nyugat-Európához való igazodás lehetőségét. Mi úgy véljük, hogy a magyarázat a fentiek alapján egyértelmű. A morvaországi központok nem az aacheni formát és „gondolatot" vették át és fejlesztették tovább, hanem annak sokkal inkább ,,ottói" változatát. A morva rotundák ,, városon", központtól kívül épültek, más időben. Ez az időszak pedig kétségkívül egybeesik Cirill és Metód térítőtevékenységével. Bizáncban és a birodalom területein mindenütt kedvelt volt a kör-, illetve centrális alaprajzú keresztelőkápolna. Ily módon ezt a levezetést fogadjuk el a morva körtemplomok eredetének kérdésében is.

14 A csehországi körtemplomok eredetét a legújabb ottani kutatások eredményeként Morvaországból vezetik le. Borivoj cseh fejedelem Morvaországban nyerte el a kereszséget, és arra Metód készítette fel. Metód püspök a fiatal fejedelem mellé adta Kaich nevű papját, akit Borivoj Levy Hradec várában telepített le, ahol azután az úgynevezett Keresztény Legenda szerint templomot építtetett Szent Kelemen vértanú tiszteletére. A várban egy kőből épült körtemplom alapfalait tárták föl, amelyet a Borivoj által építtetett Szent Kelemen egyházzal azonosítottak. A rotunda puha homokkőből faragott kisméretű kváderekből épült. Budec várában, amely egyidős Lévy Hradeccel, egy tört kőből rakott körtemplom hajóját tárták fel, a szentély maradványaival, amely patkó alakú lehetett, a Staré Mestó-ihoz hasonlóan. A hajó északnyugati részéhez később tornyot emeltek. Ez utóbbi — bár formája más — a funkció szempontjából a mikulcicei 6. számú templommal mutat hasonlóságot. A budeci leletet a kutatók a Szent Péter-templommal azonosították. Építési módja és méretei alapján a patkóíves szentélyű morva rotundák csoportjába sorolják e maradványt, amelyet maga Borivoj, vagy esetleg utódja, I. Spitignev építtetett. (Lakótorony-jellegű 7. ábra. Cseh körtemplomok „lakótoronnyal" Abb. 7. Tschechische Rundkirchen mit „Wohnturm". épületet találunk egy prágai és a tyneci körtemplom északi oldalánál (7. ábra). A további cseh körtemplomok is fejedelmi, uralkodói központokban épültek — ebben különböznek elsősorban a morvaországiaktól — és azokat nagyobbrészt a Premislida-ház magánkápolnáinak tartják (Stara Plzen: Szent Péter-, Znaim: Mária-, Lysa: Szent Dezső-, Prága: a vysehradi Szent Márton-, Szent Kereszt-, Szent Longinus- és Szent Pankrác-rotundák.) Amíg a morva emlékek mindegyikét tört kőből emelték, addig a csehországiak közül több körtemplomot szépen faragott kváderkövekből falaztak.

1 Az említett várakban álló, gondos munkával épített korai cseh körtemplomok részben a fejedelmi reprezentációt, részben a hit terjesztését szolgálták, a két lényegi funkciót egyesítve magukban. Leginkább azonban a prágai vár — a Hradzsin — valamikori első egyháza, a nagyméretű, négykaréjos Szent Vid-rotunda bizonyítja ezt (8. ábra). A templomot Vencel (921—929) emeltette a szlávok körében népszerű vértanú szent tiszteletére. Szeme előtt az antik példák és a bizánci, aacheni birodalmi központ gondolata lebeghetett, azok építészeti megnyilvánulásaival egyetemben. Közelebbi előképekként álltak már 8. ábra. Prága. Szent Vid-templom (püspöki keresztelőegyház) Abb. 8. Prag. Kirche des Heiligen Vid (bischöfliche Taufkirche) 114