A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század)

4. ábra. Aachen; Nagy Károly palotakápolnája Abb. 4. Aachen. Palastkapella von Károly Nagy ottani templomának a restaurálására fognak Jeruzsálembe elküldeni.

8 813-ban a palotakápolnában koronázták meg Jámbor Lajost, és egy évvel később ugyanitt temették el Nagy Károlyt is. Ettől fogva pedig, egészen 1531-ig, itt koronázták meg az összes német-római császárt. Az aacheni palotaegyüttes a karoling állam és az egyház, ugyanakkor Nagy Károly és az őt követő mindenkori német-római császárok személyes hatalmának jelképe is lett. Ennek a jelképnek nemcsak a formáját, hanem az abban kifejezést nyert birodalmi eszmét sok esetben igyekeztek utánozni, de nem mindenhol és nem mindig ugyanilyen formában, hanem sokszor szétválasztva az összesített gondolatokat és funkciót. Szent István király például Székesfehérvárott hosszhajós bazilikát építtetett, temetkezőhelyül, amely a középkoron át nemcsak koronázó, de temetkezőhelye is lett a magyar királyoknak. Megállapítható, hogy Aachen körül mintegy 200 kilométeres körzetben, vagy két évszázadon keresztül egyértelműen hatott a Nagy Károly-féle palotakápolna az ott, ezen időszak alatt épült körtemplomok, kápolnák esetében. Kör alaprajzú a fuldai dóm Szent Mihályról elnevezett temetőkápolnája, amelyet 822-ben szenteltek fel. A nyolc oszlop által tartott kupola alatt középen a Szent Sír, alatta kripta nyert kialakítást. Ugyancsak az aacheni kápolnához lehetett hasonló az a kápolna is, amelyet Jámbor Lajos építtetett Thorville-ben 830—840 között. 805-ben III. Donátus zárai püspök meglátogatta Nagy Károlyt Aachenben. Feltehetően ez a látogatás, illetve az ekkor szerzett tapasztalatai inspirálták a hazatérése után a Szent Donátus tiszteletére emelt templom centrális alaprajzú megoldására. A 806-ban felszentelt Germigny des Prés-i négyzetes alaprajzú templom három oldalához egy-egy patkó alakú, a negyedik oldalhoz három patkó alakú apszis kapcsolódik. Építtetője a görög Theodulf orleansi püspök minden valószínűség szerint az örmény építészetből vette a példát.

9 843-ban a frank birodalom három részre szakadt. E részeken nem azonos mértékben hatott Aachen példája. Kopasz Károly compigne-i Mária temploma (870—877) Aachent követi. Brüggeben a Szent Donatus-templom (IX. század) és Lövenben a Szent Péter-templom uralkodók részére épültek (palota vagy temetkezőhely?), Liege-ben Szent János evangélista templomát Notger érsek építtette 972—1008-ban, saját temetkezőhelyéül. Müizenben a Szent Lambertustemplomot ugyancsak ő építtette. Hasonlóképpen érseki és püspöki kápolnaként épült a mettlechi Mária- és a grongingeni Szent Walpurge-, valamint Wimpfen in Thalban a Szent Pétertemplom, amelyet a wormsi Hildebold érsek építtetett 979—998 között. Ezek a templomok, kápolnák csaknem minden esetben palotához kapcsolódtak, s így Aachen hatása egyértelműnek tekinthető. A példákat — térben és időben — tovább sorolhatnánk, de a hazai anyag vizsgálata szempontjából a leírtak elégségesnek tűnnek Aachen közvetlen hatása szempontjából. A Nagy Károly halálát követő évszázad zavaros eseményei után az Ottók szerveztek ismét erős birodalmat. I. Ottót és fiát Aachenben koronázták meg, majd III. Ottó 1000-ben — pünkösdkor felkereste Nagy Károly sírját és felnyittatta. Aachen szerepe ismét megnövekedett. A Közép-Európában ez időben alakuló, a kereszténységet felvevő államok előtt Bizánc és Róma mellett példaként lebegett az Ottók birodalma is. E központok nem egyformán hatottak azonban minden „fiatal" keresztény népre, s ez a körtemplomok elterjedésére is vonatkozik.

10 5. Morva fejedelemség és Csehország A Közép-Európában újonnan — IX—

X. század — szerveződő és a kereszténységet felvevő országok az Ottók birodalmát tekintették követendő példának az állam és egyház szervezésében egyaránt. Uralkodóik központjaikban centrá111