A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század)

-i 1

——f1. ábra. Róma. Pantheon Abb. 1. Rom. Pantheon mellett álló sírépítménye (i. е. 20) Augustus Mausoleuma, Priscilla sírja (i. sz. I. század), a Pantheon (i. sz. 120) és Hadrianus Mausoleuma, az úgynevezett Angyalvár (i. sz. 135) érdemelnek kiemelést (1. ábra). Az utóbbi két jelentős, nagyszabású alkotás irányt mutat a halotti (császári) kultusz építészeti megnyilvánulásában mutatkozó fejlődésnek a római birodalomban. Ezt húzza alá a Forum Romanum másik centrális, belül kör alaprajzú épülete — nem messze a Vesta szentélytől — Romulus heroonja, amely a városalapító emlékét őrzi és a később épült Santa Con^ stanza (i. sz. 325). Az alapkérdés vizsgálata szempontjából azonban legérdekesebb számunkra Galeriusnak Szalonikiben álló és Diocletianus spalatoi, a palotaegyütteseken belül felépített mauzóleuma, amely utóbbit keresztény templomként használják máig is. Ezeket az emlékeket (2. ábra) tekinthetjük a hatalmi központ és a halotti kultusz egybefonódott, nagyszabású megnyilvánulásainak, amelyek példái nyomán felépültek a későbbiekben Bizánc, Ravenna, majd Aachen hasonló szerkezetű palotaegyüttesei.

5 A bemutatott példák nyomán elmondhatjuk, hogy a birodalmi gondolat megnyilvánulásaként, illetve reprezentálása céljából a római birodalom bukásáig a körépítményeket előbb a hősök — később az uralkodók — tiszteletére és a vallási kultusz céljaira emelték, később azonban a palotaegyüttesekbe foglalván építészetileg is egyesítették azt a vallásos császárkultusszal. 3. Korai keresztény kör- és centrális építmények a római birodalomban és a határos területeken (Palesztina, Szíria stb.) 313-ban Nagy Konstantin császár biztosította birodalmában a vallásszabadságot (milánói rendelet). Ettől kezdődően — elsősorban a császári család kezdeményezésére és segítségével — az antik hagyományok nyomán jelentős méretű centrális és kör alaprajzú keresztény templomok épülnek. Rómában a Santa Constanza-templom eredetileg keresztelőkápolnának épült, majd a császár leányának, Constantianak mauzóleuma lett ( f 354), jó példájául a vallási és a halotti kultusz együttes megjelenésének. A keresztényeknél új elemként jelentkezik a kör- és centrális építmények keresztelés céljára történő felhasználása. A Santa Constanza azonban nem egyedüli példája ennek a megoldásnak. Valamivel később Rómában felépül a centrális alaprajzú Laterán Baptisterium (432—440) és a Sancto Stephano Rotondo (468—482), Ravennában pedig a San Giovanni in Fonte (arianus-ortodox baptis0 1o to M 2. ábra. Róma Caecilia Metella mauzóleuma, Santa Constanca-templom alaprajza és Ravenna. San Giovanni in Fonte-keresztelőkápolna Abb. 2. Rom. Mausoleum Cecilia Metella, Grundriss der Kirche Sancta Constanca und Ravenna. Taufkapelle San Giovanni in Fonte 109