A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Ritoók Ágnes: Árpád-kori temetkezések Veszprémfajszon

12. ábra. A 71. sír gyöngysora Abb. 12: Perlenkette aus dem Grab Nr. 71 gatták a 38. sírt, a 77. sír pedig a fal alapozása vékony, átlátszó, sárgás üvegréteggel is bevonalá nyúlik. A döntő bizonyíték e temetkezések ták.) Szőke Béla tizennégy lelőhelyről ismeri a Árpád-kori voltára vonatkozóan természetesen a gyöngyöknek ezt a fajtáját, s divatjukat a kérsírok leletanyaga. pusztai pénzzel datált sírok alapján a 10. század A sírok földjében apró, késő bronzkori csere- utolsó negyedétől a 11. század végéig határozza péket találtunk. A temetőben máshol csak szór- meg.

22 Jochen Giesler a ,,Bjelo Brdo kultúra" ványleletként előforduló S végű hajkarikák — időrendjéről írt tanulmányában gyakorlatilag kivéve a toronyalapozás alatt fekvő 76. sír haj- ugyanilyen keltezést ad, bár inkább az általa karikáját — itt négy sírban voltak megtalálhatók. „Bijelo Brdo I"-nek nevezett, s 1050-nel lezárt E hajkarikákról és keltező értékükről évtize- időszakra tartja ezeket biztosan jellemzőnek, s a deken keresztül folytak a viták. A kutatók a régi későbbi évtizedekben szerinte csak szórványos ásatások kritikus vizsgálata alapján arra az ered- előfordulásuk tételezhető fel.

23 A Szőke által kiményre jutottak, hogy ezek önmagukban nem emelt kérpusztai sírokon kívül még két, felsorodatálják a sírokat, hiszen az egész Árpád-koron lásában szereplő temetőben fordul elő ez a keresztül kedvelt ékszernek számítottak. Ezt a gyöngytípus olyan sírban, amely pénzt is tártaimegállapítást az újabb ásatások is alátámasz- mázott: Kocséron Béla dux kis ezüstpénze,

24 Vajtották. Háttérbe szorulásuk a 13. századtól mutat- dahunyadon I. Béla ezüstdénárja

25 keltezi a köható ki, amikor már ritkábban, s inkább nagyobb zépső harmadukban ezüst-, ill. aranyfüsttel díszíméretüeket viseltek.

18 A bordázott S végű haj- tett gyöngyöket. Szőke összefoglalása óta számos karikák az egyszerű típusnál később, a 11. szá- további lelőhelyük vált ismertté. Pénzzel együtt zad második felétől fordulnak elő kora középkori a következő temetőkben találhatók meg: Ellendtemetőinkben.

19 Divatjuk tovább él a 12. század- Nagygödör-dűlő, 62. sír, a bal mellen és a szájban is,

20 elektronból készült közepes és nagyobb ban J. István egy-egy érme,

26 Ellend-Szilfa-dűlő, méretű példányaik pedig megtalálhatók még a 93. sír, I. András kopott dénárjával,

27 Konyár— tatárok elől elrejtett kincsleletekben is.

21 Vénkert, 1. sír, szájában Aba Sámuel ezüstpénA 19., 70. és 71. sír nyakékei alapján megkísé- ze,

28 Letkés-Téglaégető П., 48. sír, mellkasán I. relhető e temetkezések valamivel szűkebb idő- László dénárja feküdt,

29 Visegrád-Várkert, eshatárok közé szorítása. A 70. sírban 22 db sötét- perességi templom melletti köznépi temető, 45. barna, hordó alakú, középső harmadukban ezüst- sír, í. László dénárjával, 71. sír, ugyancsak /. füsttel bevont gyöngyszem feküdt a nyakcsigo- László két lyukkal átfúrt ezüstpénzével.

30 Balalyák körül, s 4 db hasonló gyöngy volt a 19. sír tonbogláron, Békés-Povádon,

32 mindkét ellendi nyaka környékén is. (Ez utóbbiak ezüstdíszét temető további sírjaiban,

33 a letkési I. temető102