A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Éry Kinga: Újabb összehasonlító statisztikai vizsgálatok a Kárpát-medence 6–12. századi népességeinek embertanához

közének népességére hasonlít. Továbbélésére nincs adat. ÜLLŐ II. (No. 95, 3. klaszter, 32. ábra). A népesség zöme tisztán europid, az europo-mongolidok részaránya mintegy 4%. Analógiája: Kecel (No. 81). Története: az Üllő II. népesség kialakulási helye a 3. klaszterba tartozása alapján sejthetően valahol a keleti steppeövezetben lehetett. A Kárpát-medencei kortárs sorozatok közül csak saját tágabb földrajzi környezetének, a Duna—Tisza közének népességére hasonlít. Továbbélésére nincs adat. VIRT (No. 96, 1/b szubklaszter, 33. ábra). A népesség tisztán europid. Analógiái: az avar kori Toponár (No. 93) és Zelovce (No. 97), a honfoglalás kori С csoport (No. 101) és az Árpád-kori Rusovce (No. 116). Története: a virti népesség kialakulási helye az 1/b szubklaszterba tartozása alapján feltehetően a kelet-európai erdős steppe térségében lehetett. A Kárpát-medencei kortárs sorozatokhoz fűződő kapcsolata másodlagos. Továbbélésére két, 10— 11. sz.-i minta is utalni látszik, a hasonlóság kölcsönösen elsődleges volta miatt azonban csak Rusovce esetében vethető fel a virti népesség továbbélésének lehetősége. 2ELOVCE (ZSÉLY) (No. 97, 1/c szubklaszter, 34. ábra). A népesség zöme tisztán europid, az europo-mongolidok részaránya mintegy 5% . Analógiái: egy i. e. 2—i. sz. 6. sz.-i alsó-kámai minta (Cseganda és a Mazunyino csoport) (No. 34), az i. sz. 1. sz.-i Aral-menti Tuz—Gür (No. 21), egy 8—9. sz.-i Csepca-menti minta (Polom és Midlansai (No. 36), a 9—13. sz.-i „keleti szláv" „poljánok" (No. 61), az avar kori Virt (No. 96) és a honfoglalás kori С csoport (No. 101). Története: a zelovcei népesség kialakulási helye legközelebbi analógiái szerint valószínűleg az Alsó-Káma és Csepca közötti vidéken lehetett, feltehetően tehát „keleti finn" népek környezetében (35. és 36. ábra). A Kárpát-medencei kortárs populációk közül csak saját tágabb földrajzi környezetével, az északnyugati régió népességével mutat másodlagos hasonlóságot. Hasonlósága a honfoglalás kori С csoporthoz inkább a közös keleti előzményekkel mint helyi továbbéléssel látszik magyarázhatónak. B) Az egyedi sorozatok vizsgálatából a 22, avar kori népesség kialakulási helyére vonatkozóan az alábbi eredmények születtek. Az egyes klaszterekbe, szubklaszterekbe tartozásuk, valamint saját közeli párhuzamaik alapján nagy valószínűséggel keleti eredetűnek minősíthető 20 sorozat, keleti vagy helyi Kárpát-medencei eredetűnek 2 sorozat az alábbi megoszlásban: a) valószínűleg Belső-Ázsiából származhatott Madaras népessége, b) sejthetően a keleti steppeövezetből, nem kizárt azonban, hogy Közép-Ázsián túli részekről származhatott Adorján, Alattyán, Kecel, Sükösd, Szeged-Fehértó, Szeged-Kundomb, Üllő I. és Üllő II. népessége, c) a Dnyepertől Közép-Ázsia keleti széléig terjedő steppeövezetből származhatott Artánd, 31. ábra. Üllő I. analógiájának dendrogram ja Figure 31. Dendrogram showing the analogies of Üllő I 32. ábra: Üllő II. analógiájának dendrogramja Figure 32. Dendrogram showing the analogy of Üllő II 33. ábra. Virt analógiáinak dendrogramja Figure 33. Dendrogram showing the analogies of Virt 34. ábra. Zelovce analógiáinak dendrogramja Figure 34. Dendrogram showing the analogies of 2elovce 34 Alsó-Káma 36 Csepca -medence 97 2elovce 60 Drevljánok 42 Mordvinok 61 Fblianok SB Oregovicsok 2 Andronovô muv . Kazahsztán 4 Gerendavázas müv . Alsó-Volga 37 Kamùslu Tarnak 35. ábra. Az alsó-kámai minta analógiáinak dendrogramja Figure 35. Dendrogram showing the analogies of the sample from the Lower Kama river region 38 Csepca - medence 34 Alsó- Kama 61 Poljanok 97 2elovce re Szeverianok 36. ábra. A Csepcsa-medencei minta analógiáinak dendrogramja Figure 36. Dendrogram showing the analogies of the sample from the Cheptsa river region 48