A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)
Veress D. Csaba: Adatok a zsidóság Veszprém megyében a II. világháború idején lejátszódott tragédiájához
ló csendőr alezredes Siófokra rendelte a dunántúli közigazgatási vezetőket. A konferencián határozatot hoztak, hogy május 17-től kezdve meg kell kezdeni a zsidóknak gettókba való elkülönítését. Ezt követően pedig meg kell kezdeni — a Német Birodalommal való tárgyalások alapján — a zsidóknak a németországi koncentrációs táborokba való vasúti szállítását. A szállításokat csendőrkerületek szerint kellett végrehajtani. A II. székesfehérvári csendőrkerület — ide tartozott Veszprém vármegye is — a sorrendben a harmadik volt, s erre a tervezet szerint csak 1944. június 1. után kerülhetett sor., bi A zsidókérdés végleges eldöntésével egyidejűleg a magyar Minisztertanács sorra hozta a zsidóság elleni intézkedéseket. Április 21-én be kellett zárni az összes zsidó tulajdonban levő üzletet, s el kellett bocsátani a munkából minden értelmiségi munkakörben dolgozó zsidót. Április 26-án a Minisztertanács hozzájárult az 50 ezer zsidó kényszermunkás Németországba szállításához, azzal a feltétellel, ha azok hozzátartozóit is kiszállítják az országból. Május 3-án a sajtó közölte, hogy Pápán a zsidók nem látogathatják a nyilvános fürdőket, strandokat. A Budapesti Hírlap 1944. május 6-i számában „Napi híreiben" közölte, hogy ,,A pápai rendőrkapitányság Altmann Bernátot 2000 1. ábra. A gettó részét képező veszprémi zsinagóga belseje 1944. júniusban. Снимок 1. Внутренняя обстановка синагоги, как части гетто города Веспрем, в июне 1944 г. Pengő pénzbüntetésre ítélte, Kóth Albertet 20 napi elzárásra, Mischner Magda horvát állampolgárt 10 napi elzárásra, mert a sárga csillagot nem viselték". A visszaemlékezések szerint Altmann Bernát ruhakereskedő Kossuth Lajos utcai üzletéből csak néhány percre lépett ki az utcára csillag nélkül, hogy egy tűzifát áruló vidéki fuvarossal beszéljen. A pénzbüntetés lerovása után rövidesen internálták Sárvárra Altmann Bernátot. Ugyanoda internálták — minden különösebb indok nélkül! — ugyancsak Pápáról: Bodánszky Zoltán fakereskedőt, Kohn M.Jenő cementgyárost (ellene cionizmus volt a vád!), dr. Pápai Lajos állatorvost és feleségét, Friebert Lajost, a Bacon Húsgyár igazgatóját, Steiner József téglagyárost; Leipnik Armin textilgyárost, dr. Gùth Emil ügyvédet és dr. Pátkai Lajos ügyvédet. (Valamennyiük sorsa ismeretlen — örökre eltűntek! 14 ) A megyei sajtó szerint — május 10-én — 16 veszprémi zsidót internáltak, mert ,,Az ellenséges államokkal rokonszenveztek, ellenszenvvel viseltettek a magyar nemzeti eszmével és gondolattal." Május 13-án elrendelték, hogy Pápán a zsidók a piacot csak délelőtt 11 óra után látogathatják, s este 21 órától reggel 05 óráig nem hagyhatják el a lakásukat. Ugyanakkor internálás terhe alatt be kellett szolgáltatniuk írógépeiket, fényképezőgépeiket és kerékpárjaikat. Május 14-én a megyei sajtó — a Veszprémvármegye című lap — is közölte, hogy este 21 órától reggel 06 óráig a zsidó vallású személyek az utcákon és nyilvános helyeken nem tartózkodhatnak. A veszprémi vezető rendőrtanácsos és a pápai rendőrkapitányság újólag külön utasítást adott ki, amely szerint a zsidók a piacokat délelőtt 11 óra előtt nem látogathatják. Az újság ugyanakkor azt is közölte, hogy a veszprémi rendőrkapitányság 22 zsidót, a pápai pedig 14 zsidót vett őrizetbe és internált állambiztonsági okokból. Május 25-én két belügyminisztériumi rendelet is napvilágot látott: zsidók csak a számukra kijelölt vendéglőket és szállodákat, valamint nyilvános szórakozóhelyeket látogathatják. Május 17-én a megyében kijelölték a gettókat, megkezdték azok körülkerítését, s kijelölték azt is, hogy melyik gettóba mely körzetek lakosságát telepítik. Ezzel egyidejűleg — pl. Pápán tizenkét bizottság — járta végig a zsidó lakásokat, illetve családokat, pontosan felleltározva mindent: mit vihetnek magukkal a gettóba, s mit nem. A gettóba be nem vihető tárgyakat az ipariskolában gyűjtötték össze. Május 23—31 között Veszprém megyében felállították a gettókat. Veszprémben a volt zsidóiskolát (Bajcsy-Zsilinszky u. 15. sz.) és a mellette lévő dr. Somorjay Imre-féle 11. sz. házat és a Pillitz Ármin féle 9. sz. házat, valamint a Rákóczi térre néző zsinagógát kerítették körül deszkapalánkokkal. Ezenkívül Veszprémben gettóvá nyilvánították a volt komakúti kaszárnya régi épületeit (a jelenlegi SZTK-épület és az előtte elterülő tér helyén). Pápán a gettó a Rákóczi, Petőfi, Eötvös, Szent László és Bástya utcákban volt. A deszkapalánkok hat girbegurba utcát zártak körül, összesen mintegy tizenhárom és fél katasztrális hold területen. A gettónak két kapuja 403
