A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Veress D. Csaba: Adatok a zsidóság Veszprém megyében a II. világháború idején lejátszódott tragédiájához

Endrődi Vendel főapáthoz. A Gestapo itt letartóztatta a zsidó nagytőkéseket, majd elszállították őket Mauthausenbe. Néhány hét múlva azonban visszaszállították őket Budapestre, s kereken egy hónappal a zirci izgalmak után, a Chorin— Weiss—Mauthner—

Kornfeld családok útban voltak a semleges Svájc, illetve Portugália felé, annak fejében, hogy teljes vagyonukat az SS-nek adták át 25 évre.

8 Március 22-én — Sztójay Dömével az élen — új kormány alakult meg a Magyar Megújulás Pártja vezetésével, amely kormányban részt vett a Magyar Nemzetiszocialista Párt és a volt kormánypártnak, a Magyar Élet Pártjának jobbszárnya. Az új kormány március 29-én feloszlatta az ellenzéki pártokat: a Magyar Szociáldemokrata Pártot, a Független Kisgazdapártot. Ugyanezen a napon, március 29-én a Minisztertanács ülésén tárgyalták meg a ,,zsidókérdéssel" kapcsolatos új rendeleteket: a zsidókat feltűnő módon megjelölő sárga Dávid-csillag viselését, a zsidók telefon tartásának tilalmát és azt, hogy zsidó nem tarthat keresztény háztartási alkalmazottat stb. Március 27-én a német 16. SS páncélgránátoshadosztály elvonult Veszprém vármegyéből, s helyét — az 1942—1943-ban az afrikai fronton harcoló — német 21. páncéloshadosztály csapatai foglalták el. A hadosztálynak alárendelt 92. gépesített-ezred szállta meg Pápát és Veszprémet. Veszprémben újra a piarista gimnáziumban és a református iskolában szállásolták el a német katonákat, s az alakulat tíz harckocsija a Szent Imre téren — a jelenlegi Veszprém Hotel helyén — állomásozott. A zsidók ellen megindított hajsza első napjaiban kitűnő ürügyül szolgált az uszításra egy tragikus következményekkel járó hadműveleti esemény. Április 3-án délben, a Földközi-tengeri Szövetséges Stratégiai Légierőnek alárendelt amerikai 15. hadműveleti légihadsereg kétszáz bombázó repülőgépe — a háború során először — légitámadást hajtott végre Budapest ellen. A déli órákban lezajlott bombatámadást az április 3-ról 4-re forduló éjszaka az — ugyancsak a F. Sz. S. L. (MASAF) alárendeltségében levő — brit 205. bombázócsoport folytatta Budapest bombázását. A két egymást követő légitámadásnak a hivatalos jelentések szerint 1073 halálos és 526 sebesült áldozata volt. A légitámadást — melyet egyébként a teheráni konferencián (1943. nov. 28—

dec. 1.) terveztek meg a Szövetséges Hatalmak vezérkarainak szakemberei — a sajtó ,,a nemzetközi zsidóság ördögi összeesküvésének" részeként tálalta. Már másnap, április 4-én a Zalamegyei Újság közölte az uszító szöveget: A zsidóság nem tagadja meg magát! . . . A moszkvai zsidógyűlés határozata szerint minden erőt latba vetnek Moszkva győzelméért! ..." A következő hetekben és hónapokban az országos és megyei sajtóban egyre fokozódott a zsidók elleni hisztériakeltés: az újságok szerint a zsidók küldték Amerikából Magyarország ellen a bombázó repülőgépeket, zsidók voltak a bombázógépek pilótái és a magyarországi zsidók voltak azok, akik jelzéseket adtak arra, hová szórják a repülőgépek a bombáikat! A sajtó — a kormánylaptól a vicclapokig — egyre gyilkosabb pogromokra uszította a lakosságot a zsidók ellen. Miközben a — németek által felállított Országos Zsidó Tanács újságja, a Magyar Zsidók Lapja 1944. április 6-án felszólította a zsidókat, hogy feltétlenül engedelmeskedjenek a rendelkezéseknek és odaadóan végezzék munkájúkat — április 7-én döntés született a zsidókérdés végleges megoldására. Április 7-én a M. kir. belügyminisztérium — Baky László államtitkár aláírásával — bizalmas rendeletben közölte az illetékes hatóságokkal a zsidók gyűjtőtáborba szállításának és deportálásának irányelveit. A rendelet már nyíltan kimondta: ,,a m. kir. kormány az országot rövid időn belül megtisztítja a zsidóktól!"

9 Szinte ezzel egyidejűleg — április 8-án — Hitler német kancellár és Speer birodalmi munkaügyi miniszter megállapodtak abban, hogy 100 ezer zsidót igényelnek Magyarországról kényszermunkára. Április 9-én a „Veszprémvármegye" című megyei lap közölte a rendeletet, hogy a zsidó vallású lakosság kortól és nemtől függetlenül köteles felső ruháján, feltűnő helyen 10 x 10 cm-es sárga textilanyagból készített csillagot — hat ágú ún. Dávid-csillagot — viselni. Egyidejűleg elrendelték, hogy — a teljes magyar polgári lakosság számára is! — tilos a külföldi rádióadások hallgatása, beleértve a zenei műsorszámokat is! Ugyancsak a sajtó útján — április 16-án — elrendelték, hogy zsidó vallású személy sem vonaton, sem gépjárművön nem utazhat. Április 21-én pedig elrendelték, hogy minden zsidó tulajdonban levő üzletet be kell zárni!

1

" A német megszállás változásokat hozott a zsidó katonai kisegítő munkaszolgálatos alakulatoknál is. A magyar tisztek különböző módon reagáltak a német megszállásra. A szentkirályszabadjai repülőtér építését végző századok táborában Barla Kálmán főhadnagy — a táborparancsnok távollétében, mint' annak helyettese — összehívta a parancsnoksága alatt álló 101/14. századot és a más századokba tartozó munkaszolgálatosokat, és informálta őket a német katonai megszállással járó helyzetről. Szomorúnak és gyászosnak mondta a magyarság helyzetét, majd megnyugtatta az embereket, hogy ameddig neki módjában áll valamit is tenni érdekükben, nincs mitől tartaniok. Valahogy csak sikerül majd átvészelni ezt a szörnyű csapást, ami evvel a politikai eseménnyel érte az országot." Kegyetlenebbül alakult az újdörögdi táborban dolgozó századok helyzete. Az előző parancsnok — Gilde százados helyébe egy őrnagy került (neve ismeretlen) március végén. Mikor a századok felsorakoztak raportra, az őrnagy odahívta egyik őrmesterét: — Mondja őrmester, hány zsidóval mentem ki a frontra 1942-ben? — 225 zsidóval, jelentem alássan őrnagy úr! — És hánnyal jöttem vissza, őrmester! — 16 zsidóval, alássan jelentem őrnagy úr! — Hallottátok zsidók, ez vár rátok! — üvöltötte az őrnagy úr.

12 1944. április végén Endre László és Baky László belügyi államtitkárok, valamint Ferenczy Lász402