A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Körmendi József: Adalékok Nyárád jelenkori kalendáris szokásaihoz

nyok énekeltek, játszottak ott és átugrálták a tüzet. — Az énekre már nem emlékeznek. Ez korszaklezáró, évnegyedkezdo ünnep megtisztulási ritussal. Az itt elmondottak jól példázzák, hogy területi és vallási elkülönülés ellenére egy zárt közösségen belül az egyéni és közösségi kapcsolat nélkül is végbement a folklórjelenségek, a szokásmotívumok vándorlása.

33 JEGYZETEK 1. Schematismus Almae Dioecesis Wesprimiensis 1938. 95. Továbbiakban: Névtár. 2. DAX— ÉRI—MITHAY—PALÁGYI—TORMA: Veszprém Megye Régészeti Topográfiája. A pápai és zirci járás. (Bp. 1972.) 187. — Továbbiakban: Topográfia 4. 3. Topográfia 4. 188. 4. Topográfia 4. 188. — V. ö. Névtár 1975. 265. — PÄKAY Zsolt: Veszprém vármegye története a török hódoltság koiában a rovásadó összeírás alapján (1531—1696). (Veszprém, 1942.) 122. Továbbiakban: PAKAY. 5. ILA—KOVACSICS: Veszprém megye helytörténeti lexikona. (Budapest, 1964.) 301., — V.o. PA KAY 122. 6. VmL, a Pápai Eszterházy levéltár anyagtöredéke: Domina Pápa Capsa 36. 198, 202. — PÀKAY 122—123. 7. VmL: Tagosítási iratok 96/1862. 8. VPL: A8/1. 4—5. — PFEIFFER János: A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai (1554—1760). (Veszprém, 1947) 123. 9. KÖRMENDY József: Fa- és sövénytemplomok a Veszprémi Egyházmegye területén a XVIII. században. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (1971) 76. 10. VmL, lásd 6. jegyzet Capsa 36. 182, 188, 101. 11. U. o. 188. 12. Id. Gerencsér Ferenc tanúsága szerint a Gerencsérek a rábaközi Szanyból, a Sipöczök Kauvárról, a Csékiek a Vas megyei Szergényböl, a Vasok, Mészárosok, Máticsok, Miklósok, Mógorok, Regovicsok, Gaigerok (Kaiger), Hegedűsök, Horváthok, Csörgicsek, Bellák, Megyesiek, Zöldek a környező falvakból kerültek ide. Később települtek (a XIX. és XX. sz. fordulóján) a Bíró, a Farkasdi, Keszler, Vesztergom, a Nagy családok tagjai. V. ö. VmL: Tagosítási iratok. 96/1862. 13. ILA—KOVACSICS: 301. 14. Plébániai levéltár Nyárád. „Régi feljegyzések." Továbbiakban: NYPL. A nyárádi kat. templommal kapcsolatban a következő történetet hallottam Hegedűs Károly egyházközségi gondnoktól 1945ben. „Az első világháború után elég nagy volt a szegénység nálunk. Két öregebb ember H. Nagy Károly, akit csak „öreg Helesnek hívtak, mivel nagyon csinos („heles") volt katona korában, és az öreg Kantó ott hagyta Nyárádot, hogy könnyebb megélhetést keressen. Amikor a Csertetőre értek, így szólt Kantó az öreg Heleshez: „Pajtás, nézzünk még vissza a mi szép templomunkra." ,,Nem nézek én! Mondta az öreg. — Silledjen el az Nyárád ott, ahol van. Akkor lássam mégegyszer, amikor a hátam közepit!" Alig múlt el egy-két év, nem érezték jól magukat az új helyen, haza kívánkoztak. Amikor újra felértek a Csertetőre, és az „öreg Heles" meglátta a templomtornyot, könnyezve mondta: „Istenem köszönöm, hogy mégegyszer láthatom." Utána letérdelt és megcsókolta a földet." 15. VmL, lásd 6. jegyzet Capsa 36. 167. 16. A temetőre és kútra vonatkozólag id. Gerencsér Ferenc vallott 1946-ban, és még hozzátette: „Amikor a kútásó francia kijött a kútból, az ott játszadozó gyerekek közül elkapta Gerencsér Vendelt — a nagyapámat —, néhányat az ülepére ütött mondván „el ne feledd, hogy a kutat egy francia ásta." 17. VPL, A8/12. 237. 18. Névtár 1963. 62. 19. VmL, 1768. évi úrbéri tabella Nyárád. 20. VmL, Tagosítási iratok 96/1862. 21. VmL. u. o. 22. Munkatársaim közül említésre méltók: Horváth József ig. kántortanító, Hertelendy Mária, Erdélyi Máté, Varga Magdolna kántorok, Balázs Endre, Péterfai Lajos, Szalay János, Polgár György, Jokesz István káplánjaim. 23. NYPL, a szerző lejegyzése. 24. NYPL, Séföl Sándorné sz. Ihász Mária 63 éves nyárádi lakos közlése alapján 1946-ban jegyezte le a szerző. 25. Szövegét és dallamát Horváth József kántortanító hozta Somlóvásárhelyről az első világháború után. 26. NYPL, a Balázs-járás 1947-ben lejegyzett ősi szövegét 1981-ben Magyar Vendelné sz. Vas Mária nyárádi lakos (47 éves) elmondása nyomán ellenőrizte a szerző. 27. NYPL, a szerző lejegyzése 1952-ben. — A regölés és Balázs-járás szövegét magnóra énekelte Sipőcz Pál 70 éven felüli v. nyárádi, jelenleg kispesti lakos. A felvételt dr. Mógor Ilona Nyaradról származó veszprémi lakos készítette. A magnószalag a szerző tulajdonában. — A Regölés 1. dallamát B. Lajos Judit, a Regölés П., a Balázs-járás I.—

II. és a Pünkösdölés dallamát Marton Tünde írta kottára. Közreműködésükért ezúttal is köszönetet mondok. 28. NYPL, a szerző lejegyzése. 29. Dallam és szöveg megtalálható a „Hozsanna" с katolikus énekeskönyvben. Budapest, 1981. 121. 30. Énekeskönyv magyar reformátusok használatára. Debrecen, 1935. 212. 31. Hozsanna op. cit. 116., 127. 32. Stampay János: Kath. egyházi énekek, imák: Budapest, 1923, 89. 33. A református hagyományokat Kiss Zoltán lelkész és Kovács Miklós ig. tanító ápolták. 362