A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)
Éry Kinga: Újabb összehasonlító statisztikai vizsgálatok a Kárpát-medence 6–12. századi népességeinek embertanához
ÉRY KINGA UJABB ÖSSZEHASONLÍTÓ STATISZTIKAI VIZSGALATOK A KÁRPÁT-MEDENCE 6—12. SZÁZADI NÉPESSÉGEINEK EMBERTANÁHOZ /. BEVEZETÉS II. ANYAG ÉS MÓDSZER Amikor összehasonlító vizsgálatai során az antropológus egymástól különböző vagy egymáshoz hasonló embertani sorozatokra bukkan, e tény rögzítésével ritkán elégedhet meg, márcsak a rokon tudományok ,,nyomása" miatt sem. Annak eldöntése azonban, hogy a hasonlóság vagy különbözőség mögött ugyanazon vagy éppenséggel eltérő népesség áll-e, hogy egy adott jellegegyüttes mögött egyáltalán milyen népesség húzódhat meg, az embertani adatok önmagukban nem adnak tájékoztatást. Ha az antropológus mégis megkísérli adatait e szempontból értelmezni, ezt csakis más tudományágak, így elsősorban a történettudomány, régészet és nyelvészet eredményeinek ismeretében teheti. Ez azonban nagy nehézséggel és számos veszéllyel jár, aligha várható ugyanis, hogy tájékozott legyen a rokon tudományok valamenynyi eredményében, sőt azokat kritikailag tudja kezelni, ugyanakkor a résztájékozottság téves embertani következtetésekre vezethet. Ha emellett még saját forrásanyagának nyomasztó hézagosságával, vizsgáló módszereinek fogyatékosságaival is szembetalálja magát, aligha lenne meglepő, ha visszalépne a történeti összefüggések feltárásának igényétől, megmaradva a puszta adatközlés keretei közt. Amiért ezt mégsem teheti, annak az az oka, hogy az embertani anyagban rejlő történeti információk feltárása és további értékelésre való előkészítése csak az antropológustól várható. Jelen munka e gondok szellemében készült, ügyelve arra, hogy valamennyi következtetés embertani adatokra épüljön s hogy a megállapítások esetlegessége megfelelő hangsúlyt kapjon. Az eredményeknek a rokon tudományok adataival való szembesítésére azonban márcsak terjedelmi okok miatt sem volt lehetőség és ugyancsak meghaladta volna a tanulmány kereteit valamennyi érintett kérdés, akárcsak embertani szempontú kutatástörténeti áttekintése is. Történeti vonatkozásokra csupán a legszükségesebb helyeken és csupán általánosságban történt utalás, a rokon tudományoknak az adott kérdésben ma leginkább elfogadott álláspontját figyelembe véve. Az itt vázolt gondolatok és problémák gondos mérlegelésével került összeállításra e tanulmány. A) 1970-ben látott napvilágot „összehasonlító biometriai vizsgálatok a VI— XII. századi középDuna-medencei népességek között" című tanulmányom, amelyben 16 avar kori és 18 Árpádkori férfi- és ennél valamivel kevesebb női sorozat koponyaméretei alapján kíséreltem meg a jelzett terület és időszak népességéről történeti— embertani következtetéseket levonni (ÉRY, 1970 a). 1970 és 1980 között azonban több mint egyharmaddal nőtt a Kárpát-medence fenti időszakának közzétett embertani anyaga és ami különösen fontos, ez a növekedés lehetőséget adott a honfoglaló magyarság kicsiny esetszámú mintái közt regionális csoportok megfigyelésére (ÉRY, 1978). Már ez a tény is indokolttá tett volna egy ismételt vizsgálatot, számítógép igénybevételével azonban elvileg korlátlan számú összehasonlító anyag bevonására, azaz tágabb kitekintésre is mód nyílt. Ezt a lehetőséget felhasználva, a jelen vizsgálat nemcsak az avar kori, honfoglalás kori és Árpádkori sorozatok korszakon belüli és korszakok közötti összefüggéseit kísérelte meg elemezni, hanem keresni e 6—12. századi népességek eredetére, korábbi szállásterületére vonatkozó adatokat, vizsgálni a Kárpát-medencében őket ért embertani hatások irányát és mértékét. A fenti célkitűzés megvalósítására mindazonáltal igen korlátozott lehetőségek voltak. Először is kevés a közölt csontvázlelet ahhoz, hogy megbízhatóan rekonstruálni lehessen a vizsgált korszak népességének különböző embertani folyamatait. Másodszor, fontos adatokat, így például a testmagassági méreteket a szerzők eltérő számítási módja miatt nem lehetett figyelembe venni. Harmadszor, a vizsgáló módszerek sem teszik lehetővé egy-egy népesség valamennyi lényeges mérő és leíró jellegének együttes kifejezését. Ezért a jelen munka főként a tendenciák megragadására szorítkozhatott, a részletek kidolgozásához további források feltárására, új módszerek alkalmazására lesz szükség. B) A vizsgálatok alapját a korábbihoz hasonlóan távolságszámítások alkották. Ez, a korábbitól azonban eltérően, csak a férfiak adataira épült, melynek alapvető oka az, hogy jóval több a kellő nagyságrendű férfi- mint női sorozat, a cél pedig jelen esetben a minél szélesebb körű 35
