A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Körmendi József: Adalékok Nyárád jelenkori kalendáris szokásaihoz

KÖRMENDY JÖZSEF ADALÉKOK NYARAD JELENKORI KALENDÁRIS SZOKÁSAIHOZ 1943. július 1-én vettem át a nyárádi plébánia vezetését. Amikor a kinevezést zalaszentgróti hitoktatóként megkaptam, öröm helyett nagy szorongást éreztem. Hogyan tudok majd helytállni ebben az 53% -ban

1 vegyes vallású faluban, amelyhez a máteron kívül még 6 "filia tartozott (Békás, Borsosgyőr, Dáka, Mezőlak, Mihályháza, Pápadereske és néhány puszta). A lakott terület átmérője Varjúvölgypusztától Szélmezőig 24 km. Nyárád középkori település. Albeus jegyzéke 1237—40 között a pannonhalmi bencések birtokai között említi; a rend a XIII—

XIV. század folyamán ismeretlen okokból elveszítette.

2 1347-ben az ugodi Csenigé és az ugodi vár, majd a XVII. sz. közepétől a pápai vár tartozéka.

3 Katolikus plébánosát 1387., 1401., 1534-ben említik.

4 A középkorban jelentős hely, 1488-ban 63 Ft adót fizetett. A török hódoltság idején sokat szenvedett. 1531-ben 34 adófizető portája volt, a nép több mint egyharmada szegény. Lakosai 1552 és 1556-ban ismételten elmenekültek, és a közeli erdőkben húzódtak meg. Amikor a harcok elültek újra benépesítették a falut.

5 1578-ban 13, 1672-ben 31 adózó portája volt.

6 Az 1768. úrbéri tabella szerint telkes gazda 58, házas zsellér 33, lakó zsellér 6 lakta.

7 A török hódoltság idején a katolikus templom elpusztult, az istentisztelet pedig a paphiány miatt megszűnt. A falu lakosai reformátusokká lettek. Erről tanúskodik a győri püspökség kánoni látogatást végző pápai főesperese, Mikos Ferenc győri kanonok, aki 1698 június 4-én Mezőlakról érkezett Nyaradra, és a következőket jegyezte fel az egyházlátogatási jegyzőkönyvbe (Visitatio Canonica): „Ugyanezen napon Nyaradra érkeztem, a pápai vár uradalmának falujába .. . és megvizsgáltam régóta romos templomát, amelynek csak alapfalai látszanak és az ugyancsak elhanyagolt temetőt. A falu közepén haranglábon függ egyetlen harangocskájuk. 20 házban laknak és mindnyájan protestánsok. Lelkészük Harsányi János prédikátor, aki nagyon szerény kis házacskában (exigua gazula) lakott, amelyhez sövényből font imaház (oratórium) volt függesztve.

8 Ez a XVIII. sz. közepéig működött.

9 Gr. Eszterházy Károly földesúr, mivel Nyárád nem volt becikkelyezett hely, 1752-ben a református lelkészt eltávolította, és helyébe 1753-ban katolikus plébánost iktatott be.

10 A református iskolamestert azonban meghagyta, tgy a református közösség nem maradt gondozó nélkül, mert a lelkész helyett a „mester" elvégezte a hivek lelki gondozását." Eszterházy arra számított, hogy a pásztor nélkül maradt gyülekezet visszatér az ősi katolikus egyházba. Mivel ez nem következett be, katolikus telepeseket hozott Nyaradra.

12 Részükre a régi templom romjain gr. Eszterházy Ferenc 1758-ban szép barokk stílű templomot építtetett,

13 egyelőre torony nélkül. Emiatt a reformátusok sokat gúnyolták a katolikusokat. Ezek Eszterházy Károly kegyúrhoz folyamodtak, aki megvigasztalta őket: „Legyetek türelemmel, olyan szép tornyot építtetek nektek, hogy a környéken nem lesz párja . . ." ígéretét 1790 táján be is váltotta. Azóta a nyárádi templomtorony uralkodik a Kisalföld szélén az egész vidék fölött.

14 A templomdombon közös használatú temető volt. Utoljára 1783-ban temettek ide egy református asszonyt, mert a királyi rendelet már 1773-ban előírta, hogy a temetők ne a templom közelében legyenek, „hanem más különös és a templomuktul távolyabb hellyekre által tétessenek." Eszterházy Károly kegyúr meghallgatta Simon György nyárádi plébánost, és a „paróchialis kert alatt lévő jó tágas, dombos, szabad legeltető mezőn"

15 jelöltette ki a temető helyét, ahol ma is van. A keleti felébe a reformátusok, a nyugatiba pedig a katolikusok temetkeznek. Mindkét rész gondozott. A katolikus részen a temetőkereszt mellett figyelemre méltó 2 db szív alakú síremlék, melyeket érdemes lenne a régi temetőre való emlékezésül a plébániatemplom mellé áthelyezni. A templomdombon 1875-ben a sírhalmok még jól látszottak. Ekkor egyengette el mindkét falu népe a terepet. Id. Vas József 2 aranyat is talált. Huszársírok is voltak itt. 1809-ben Nyaradon keresztül vonult a franciák egy része Pápára, akiket a falu közepén — Vas Károly háza előtt — emelt torlasz mögül 12 nemesi fölkelő akarta feltartóztatni. Valószínű, hogy az ő holttestük került a temetőbe. A franciák emlékét őrzi az „újfalu" közepén lévő kút is, melyet a napóleoni háborúból itt maradt francia katona ásott.

16 A falu népe nemcsak vallásilag, hanem településileg is elkülönült egymástól. A reformátusok az „öregfalu"-ban (Kossuth L. utca, Arany János utca Pápa felé eső része a hozzá tartozó mellékutcákkal), a katolikusok meg az „újfalu"ban (Arany János utca Nemesszalók felé eső része, Jáger u., Godena [a mai Petőfi u. felső részej és a Gyöpszer) laktak. A református és katolikus közösség azért sem tudott összeforrni, mivel az utóbbiak általában szegényebbek voltak. A lakosság száma 1778-ban 357