A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Sófalviné Tamás Márta: Az állattartáshoz kapcsolódó szokások és népnyelvi adatok a Káli-medence községeiből

nagy hátsó lábával nagyot ugrik? (645) (Sz. G.) Szëcska : ,, 100. Hogy Hívják azt a rovart, amelynek vi­szonylag nagy, feszes szárnya van? (fehér vagy különböző színű). A levegőben könnyen meg le­het fogni. A gyerekek ezzel szórakoznak. (647) (Sz. G.) pillangó, lepkç, pillç, lëpke, pillók 102. Mi az a kis fürge, fehér hasú állat, amely a tyúkok vérét kiszívja? (620) menyét 103. Mi az a kertek végében, kazlak alatt élő tüskés hátú kis állat, amely tüskés gombóccá hú­zódik össze, ha ember, állat közeledik? (622) tüskézsdisznó, sündisznó 104. Mi az á fekete madár, amely télen nagy csoportokban röpdös? (624) кфпуа 105. Mi az az apró rovar, amely nyáron a kony­hában és az istállóban mindenütt megtalálható, a falakon, ablakon mászkál? (641) bogár, légy 106. Fekete-piros tarka bogár, repülni nem tud, tavasszal csoportosan a ház, kerítés tövében süt­kérezik? Mi az? (648) bodobács 121. Milyen hangot ad a vadgalamb, ha a párjá­val van? Mit csinál? turbékoll, turbikoll, bugg 122. Hogy mondják a disznónak a kis sonkáját? Mi az? lapicka, lapocka, zsódér, esö sunka 137. Hogy mondják mit csinál az állat tavasszal, ha bundáját, szőrét, illetőleg tollát hullatja, má­sikra cseréli? vçdlik 154. Milyen hangot ad a kiscsibe? Mit csinál? pittyéG, csiripeli, csipoG, csiboG, csiriböll, csippoG 170. Mit csinál az, aki a libát, kacsát megtépi? kopozza, fosztya, kopaszt, mëkkopozza, melleszti, kopoz 174. Mit csinál disznótorkor a vékonybéllel a háziasszony, amikor kolbászt akar készíteni? Életlen késsel, fakéssel a vékonybelet . . . (Sz. G.) mëgvakargya, lëvonnya, mëgvonnya, mëk­kapargya, mëkhuzza 183. Mit csinál a tyúk, ha megtojt? Milyen han­got ad? csatáz, kotkodácsoll, këtyëG, këtyërëg, káricsoll, káricsáll 184. Hogy hívják azt, amiben a nyulat tartják? ketrec, katroc 189. Hogy hívják azt a csúszó-mászó állatkát, mely nagy tömegben eső után jelentkezik, barna színe van, két szarva van, étkezésre nem alkal­mas? födikutya, kagyó, csiga 192. Mit csinál az, aki a vágott baromfi tollát leszedi? kopozza, kopasztya, lëkopozza, kopoz, pucojja 193. Hogy mondják, mit csinál az, aki a szalon­nát, belsőséget (disznóöléskor) fazékban vagy üstben puhára főzi? köveszt, abáll, megabájja 194. Hogy nevezik az olyan szalonnát, amit puhára főztek? kovçsztëtt, ab§tt, abb^tt 197. Mit csinál az állatorvos a hím sertéssel, ha ivartalanítja? heréli 230. Milyen hangot ad a szarka? csërrëG, csöröG 242. Ahol disznót szoktak vágni, ott miben tá­rolják a zsírt? Mi ennek a zománcos edénynek a neve? véndő, véndöl, véndëj, bödön 246. Mi a neve a disznó gyomrából készült sajt­nak? Tölteléke: bőrke, disznónyelv, fej hús, fűszer? bőrkés, svártli, disznósajt, prëzsbors, göm­böc, préshurka JEGYZETEK 1. Ima marhadög idején. (Imakönyv) Butsanszky Ala­jos (Pest, 1868) 352. 2. VAJKAI AURÉL, Néprajzkutatás Veszprém me­gyében. Veszprém Megyei Múzeumok Közlemé­nyei 13. (1978) 316. 328

Next

/
Thumbnails
Contents