A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Lukács László: Adatok a Káli-medence községeinek népéletéhez

sen avatott prímás kapta meg. A menyasszonytánc után a bál tovább tartott reggelig. Köveskálon 1940-ben csonkacsütörtökön ifjabb Szabó Réka József prímássá avatásakor azonos módon ismétlődött meg a kakasütés. A menyaszszony ekkor Varga Jolán volt. Szentbékkállán 1941-ben farsangvasárnapon kakasütéssel vették be a kapolcsi bandába nagybőgősnek Horváth László 19 éves cigánylegényt. A községi ifjúsági egyesület által rendezett bálokon évtizedeken keresztül a kapolcsi banda játszott, ezért úgy döntöttek, hogy az új bandatagot Szentbékkállán avatják fel. A jelölt menyasszonyának Istvándi Máriát, keresztapjának Németh Gyulát, a községi római katolikus ifjúsági egyesület pénztárosát kérte fel. Az első vőfély Oltárczy Lajos, az első koszorúslány a köveskáli Rékakontrás leánya volt. Tíz pár vőfély és koszorúslány vett részt az eseményen. A vőfélyek a sorozás előtt álló, 18—20 év körüli legényekből kerültek ki. A résztvevők far sang vasárnap délután a La1. JANKÓ JÁNOS, A Balaton melléki lakosság néprajza. (Budapest, 1902) 209—212. MALONYAI DEZSŐ, A magyar nép művészete IV. (Budapest, 1912) 260—271. BATKY ZSÍGMOND, Magyar tűzhelyek és háztípusok. Néprajzi Értesítő XXII. (1930) 113— 137., BATKY ZSIGMOND, Építkezés. In: A Magyarság Néprajza I. (Budapest, é. n.) 194—202. ÉBNER SÁNDOR, Adatok a Bakony északi községeinek építkezéséhez. Néprajzi Értesítő XXV. (1933) 1—14. BENCZE LÁSZLÓ, Dudar falu építészete. Tér és Forma XII. (1939) 166—170. VAJKAI AURÉL, Cserszegtomaj. Egy hegyközség élete. Néprajzi Értesítő XXXI. (1939) 177. VAJKAI AURÉL, Veszprém megye népi építkezése. Néprajzi Értesítő XXXII. (1940) 311—318. VAJKAI AURÉL, Balaton-felvidéki és Bakony vidéki falusi épületek a XVIII. századból. Ethnographia LXVIII. (1957) 87—108. VAJKAI AURÉL, Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. (Budapest, 1959) 202—205. VAJKAI AURÉL, Bakony. (Budapest, 1959) 86. VAJKAI AURÉL, Balatonmellék. (Budapest, 1964) 161—162. VAJKAI AURÉL, Füstöskonyhás házak a Balaton környékén. Ethnographia LXXXIV. (1973) 82—96. 2. V. ö.: BATKY ZSIGMOND, Táplálkozás. In: A Magyarság Néprajza I. (Budapest, é. n.) 82. — Kuruglya elnevezése a Káli-medencében ismeretlen. 3. Pompost Belső-Somogyban is sütöttek: ,,A kenyérnagyságú kisebb kenyeret: pompost is szoktak csinálni." MIKE GYÖRGYI, Népi táplálkozás Lábod községben. In: Somogyi néphagyományok. Somogyi Múzeum Füzetei 13. (Kaposvár, 1968) 9. kosy Jenő-féle kocsmában gyülekeztek. Innen indult a lakodalmas menet az ifjúsági egyesület kultúrházához. Elöl két legény vitte a lécekhez kötözött fehértarka kakast, amit a felkért keresztapa adott. A vőlegény az első koszorúslánnyal, a menyasszony az első vőféllyel vonult, őket a vőfélyek, koszorúslányok követték. A kakasütés a keresztapa udvarán történt, amely a kultúrházzal szemben van. Az udvarba érve a prímás felköszöntőjében elmondta, hogy ma bandataggá avatják a legényt. A keresztapa erre azt válaszolta, hogy az csak akkor válhat a banda tagjává, ha egy kardvágással le tudja vágni a kakas fejét. A legény sikeres vágására a banda egy zendí/éssel felelt, amit a jelenlevők éljenzése követett. A felkért keresztapa ezután uzsonnát és bort adott a kakasütés szereplőinek. A kakast is az ő házánál főzték meg a zenekar számára. A kakasütést az ifjúsági egyesület kultúrházának nagytermében rendezett bál követte, ahol már az új bandatag is muzsikált. Javára éjfélkor itt is menyasszonytáncot jártak. 4. SZALANCZI KAROLY, Néhány magyar földmívescsalád-típus élete számokban. (Debrecen, 1932)8—12. 5. Belső-Somogyban a föggyénsütt perecét „mikor a menyasszonyért mentek, a kocsiról szórták a tátogatok közé." MIKE GYÖRGYI, i. m. 11. 6. SZÁNTÓ IMRE, Egy dunántúli falu, Alsópáhok története. (Budapest, 1960) 148. 7. DEGRÉ ALAJOS, A magyar nemesi (curialista) községek szervezete és gazdálkodása 1848 előtt a Dunántúlon. In: Tanulmányok a falusi közösségekről. (Pécs, 1977) 63. 8. SEPP WALTER, Bloch-und Pflugziehen, österreichischer Volkskundeatlas. 4. Lieferung, 34. SEPP WALTER, Soppan und Dorfrichter in der Steiermark. Alpes Orientales V. (Ljubljana, 1969) 267—279. 9. TARKÁNK SZŰCS ERNŐ, Korombíró. In: Magyar Néprajzi Lexikon III. (Budapest, 1980) 274. 10. UJVÁRY ZOLTÁN, Az átadás, átvétel és a funkció kérdései egy népszokásban. Műveltség és Hagyomány III. Debrecen, 1961. 5—88. UJVARY ZOLTÁN, Hahnenschlagen und Hahnenschießen in Ungarn. Acta Ethnographica XIV. 1965. 291—293. UJVÁRY ZOLTÁN, A kakasütés szokásai és a kakaskultusz. In: Népszokás és népköltészet. Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei 35. (Debrecen, 1980) 161 — 276. 11. LUKÁCS LÁSZLÓ, Kakasütés az északkelet-dunántúli szlovákoknál. In: A II. Békéscsabai Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai Szerk.:-EPERJESSY ERNŐ—KRUPA ANDRÁS. (Budapest—Békéscsaba, 1981) 605—610. JEGYZETEK 316