A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Lukács László: Adatok a Káli-medence községeinek népéletéhez

végig a házakat, vizsgálták a tűzhelyeket, kéményeket. A füstölőből egy darab füstölt húst kaptak, vagy a vizsgálat végén a háziak uzsonnára hívták őket, s a maradékot magukkal vihették. Az így gyűjtött élelmiszert a következő tűzoltógyűlésen fogyasztották el. A fürstenfeldi járás falvaiban a bíró a kovácsmester kíséretében vizsgálta meg a tűzhelyeket és a kályhákat. Utóbbi egy hatalmas kalapácsot vitt magával. Ha a tüzelőberendezésen tűzveszélyes sérülést észleltek, akkor a bíró utasítására a kovács nagykalapácscsal beverte a tűzhely oldalát. Így a tüzelőberendezés javíttatását a házbeliek nem halogathatták tovább.

8 Korombíró címszót a Magyar Néprajzi Lexikonban is találunk.

9 Eszerint feladatköréhez a tüzelőberendezések felügyelete mellett a kötelező víztartás ellenőrzése, a templomok tornyaiban a tűzügyelet megszervezése és a tűzoltás irányítása is hozzátartozott. 3. KAKASÜTÉS ZENÉSZAVAT AS ALKALMÁVAL A kakasütés történeti és funkcionális kérdéseivel, európai elterjedési területével a magyar kutatók közül UJVÁRY ZOLTÁN foglalkozott. Tanulmányaiból megtudjuk, hogy a kakasütés Európában a germán és a szláv népek hagyományában a lakodalmi szokásokban és az esztendő szokásrendszerének különböző pontjain (farsang, húsvét) jelent meg.

10 UJVÁRY ZOLTÁN a Dunántúl területéről a Baranya és a Fejér megyei németektől mutatta be a szokást. Megemlítette, hogy a kakasütésnek az eddig leírt variánsokon kívül még egyéb, felderítésre váró változatai is előkerülhetnek. E variánsok közül a közelmúltban Északkelet-Dunántúl szlovák telepítésű falvaiból ismertettem a hamvazószerdái elsőlegény-választáshoz (Sóskút, Pest m.), illetve a lakodalomhoz (öskü, Veszprém m.) kapcsolódó kakasütést." Alábbi közleményemben a Káli-medence falvaiban felderített, a zenészavatáshoz kapcsolódó kakasütést mutatom be. Köveskálon 1939-ben a hamvazószerdát követő csonkacsütörtökön rendeztek ka kas nyakvágást Szabó Réka László prímássá avatásakor. Szabó Réka József helybeli muzsikuscigány négy fiával [László, József, Góri (István), Béla] együtt játszott zenekarában, amelynek prímásává legidősebb fiát avatták. Az esemény egy jelképes lakodalom keretei között játszódott le, ahol a prímásjelölt a vőlegény szerepét játszotta. Menyaszszonynak erre az alkalomra egy jó táncos, módos leányt, Győrffy Sárát, keresztapának Meckler József kocsmárost kérte fel a jelölt. Csonkacsütörtökön délután két órakor gyülekeztek a falu fiataljai a nagykocsmában. A leányok koszorúslánynak, a legények vőfélynek öltöztek. Indulás előtt minden vőfély koszorúslányt választott magának. Harminc pár vőfély és koszorúslány vonult a menetben. A vőlegény a kiválasztott menyasszony házához ment és a gyülekező helyére vezette őt. A Réka-féle zenekaron kívül egyegy banda a közeli Kapolcsról és Tapolcáról is 7. ábra. Fütövilla Balatonhenyéről Abb. 7. Ofengabe, Balatonhenye érkezett. Az egész falu népe a kocsma előtt várta a szerveződő menetet. Közben a legények egy kakast pálinkás kenyérrel megrészegítettek. A bódult állatot lábainál fogva két hosszú, szalagokkal díszített léchez kötözték. A lakodalmi menetben legelöl a vőlegény és a menyasszony haladt, őket egy pár vőfély és koszorúslány követte. Utánuk vitte négy legény a lécekre kötözött kakast úgy, ahogy a Szent Mihály lovát viszik, őket a többi vőfély—koszorúslány követte, majd a falu népe. A menetben haladtak a zenészek is, hegedűvel, bőgővel. A Henyei úton Molnár Gábor kocsmája előtt álltak meg. A kocsma előtti tér volt a kakasütés színhelye. Fehér kötényt kötöttek a vőlegény elé, a helybeli református tanító katonatiszti kardját adták a kezébe. A kocsma előtt az öreg prímás beköszöntőjében előadta, hogy a mai napon felavatják az új prímást. Erre a keresztapa így szólt: ,,De csak akkor, ha egy vágásra le tudja vágni a kakas fejét!" A beköszöntő után a prímás jelölt egyetlen kardvágással leütötte a kakas fejét, amire a jelenlevő zenekarok nagy zendülettel reagáltak. Rögtön ittak is a sikeres kakasnyakvágás örömére, majd továbbvonultak a Meckler-kocsmába. Itt vették le a fej nélküli kakast a lécekről, s a vendég zenészek számára főzték meg azt. A Meckler-vendéglőben a kakasütés résztvevői egyet ittak, táncoltak, majd hazamentek vacsorázni. A vőfélyeket a koszorúslányok hívták meg vacsorára, amiért az esti bálra a vőfélyek fizették be őket. A bál valamennyi résztvevője éjfélkor egy friss csárdásra menyasszonytáncot járt a felkért menyasszonnyal. Az összegyűlt pénzt a fris315