A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

V. Fodor Zsuzsa: Adalékok Veszprém megye falusi elemi oktatásához a dualizmus és az ellenforradalmi korszak idejéből

igazgatási bizottság jogosnak találta a panaszt és az összeg három hónapon belül történő kiutalására kötelezte az ösküi r. katolikus egyházközséget." A nórápi református iskola tanítónőjének rendezetlen körülményeiről olvashatunk abban a levélben, melyet a királyi tanfelügyelő írt a járási főszolgabírónak Pápára. „Értesítem főszolgabíró urat, hogy az 1907. XXVII. t. с 30. §-a szerint az iskolaszék elnöke tartozik minden tanítóváltozást 15 napon belül a kir. tanfelügyelőnek bejelenteni. Zsedényi Irén volt nórápi ref. tanítónő alkalmazását az ottani iskolaszék elnöke egyáltalában nem jelentette be. Későbbi bejelentés szerint a tanítónő 1930. évi szeptember hó 5-től kezdve alkalmaztatott, de erről csak közvetett úton 1932. dec. hó 4-én értesült hivatalom. Ekkor felhívtam az iskolaszéket a szükséges okmányok beterjesztésére, de egészen 1933. október 25-ig tartott, míg minden okmány beérkezte után a tanítónőt eskü letételére felhívhattam."

100 Nem csoda, ha a tanítónőt, akinek munkájával egyébként meg voltak elégedve, a következő évben már nem találjuk Nórápon. Rengeteg panaszos levelet küldtek be a pedagógusok nyugdíjilletményük rendezése, helyesbítése, családi pótlék stb. kiutalása ügyében. Nemegyszer évekig kellett levelezniük a megfelelő hatóságokkal annak érdekében, hogy kérésüknek helyt adjanak. Kedvezőtlen anyagi körülményeik következményeként a nyugdíjaskor még szerényebb megélhetést jelentett,

10

" noha évtizedekig tartó szolgálatuk alatt az értelmi nevelésen túl sokszor a családnál is többet nyújtottak a falusi gyermekek számára. A hivatásszeretet, sokuk népi származása ösztönző erőt adott abban a jelentős munkában, melyet a falvak lakóinak kulturális felemelkedése érdekében tettek. TOVÁBBI ADALÉKOK A 30—40-ES ÉVEKBŐL A népoktatás területén a 30—40-es évek nem hoztak lényeges változást. Mivel a rendszerben a 20-as évek ellenforradalmi politikája folytatódott szervesen tovább, a neveléspolitikának most is fontos szerep jutott a tömegek összefogásában, a „nemzeti egység" megteremtésében. Az iskolákban a nevelés célja az volt, hogy elmélyítsék a tanulók hazafias és vallásos érzelmeit és megértessék, elfogadtassák velük szüleik és a maguk társadalmi helyzetét. A gazdasági válság a falusi lakosság zömét, a szegény, nincstelen réteget sújtotta leginkább. A nehéz terhek és az alacsony 6. ábra. A mezőlaki római katolikus iskola belseje az 1930-as években Abb. 6. Der Innenraum der katholischen Schule zu Mezőlak in den 1930-er Jahren 261