A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

V. Fodor Zsuzsa: Adalékok Veszprém megye falusi elemi oktatásához a dualizmus és az ellenforradalmi korszak idejéből

magyar államunk törvényei és rendelkezései értelmében lelkiismeretesen, fáradhatatlan buzgósággal, kitartással és szeretettel eredményesen oktatja és tanítja, úgy a gyakorlati reál, valamint a hit- és erkölcstani, vallási ismeretekben az előírt előírások lelkiismeretes, pontos betartásával, Istentől nyert képességeinek teljes odaadásával, hitbuzgó evangélikus egyházi és magyar hazafias szellemben. A téli hónapokban hetenként legalább egyszer foglalkozik az iskolából kinőtt ifjúsággal ismereteik felújítása és a valláserkölcsi, valamint a nemzeti hazafias szellem fejlesztése és fenntartása végett, b) mint kántor: általában minden egyházi funkciónál (istentisztelet, úrvacsora osztás, esketés, temetés, stb.) minden kántori teendőit buzgón teljesíti, a lelkész hivatali akadályoztatása esetén a tőle vett megbízatásra az istentiszteleteket egyházi beszéd olvasásával, a temetéseket énekkel és imával, áhítatos buzgósággal a hívek lelki épülésére elvégzi, c) mint az egyházközség tisztviselője: úgy az iskolában, mint az iskolán kívül a gyülekezet életében és körében a különféle belmissziói intézményekben, így különösen az ifjúsági egyesületben, úgy szintén énekkar szervezésben buzgó, építő belmiszsziói tevékenységet fejt ki, úgy közreműködő munkásságával, mint egyéniségével és példájával, d) mint az egyházközség jegyzője: úgy az anya, mint a filiákkal és fiókokkal együtt közös gyülekezet gyűlési jegyzőkönyveit vezeti, a reá bízott hivatalos teendőket az E. A. és főhatóságaink rendelkezései, a lelkész útmutatásai értelmében pontosan elintézi, szükség esetén az irodai teendőkben a lelkésznek segédkezik; az évi számadások, költségvetések és kivetések elkészítésében közreműködik, továbbá, mint anyagyülekezeti kántor a fiók és szórvány helyeken felmerülő kántori teendőket ellátja, a filiákban szükség esetén a kántorságban helyettesít." Ennek fejében a következő díjak és járandóságok évenkénti pontos kiszolgáltatására és megfizetésére kötelezik magukat az iskolaszék tagjai: ,, 1. a kántortanítói hivatal részére épült lakást összes mellék és gazdasági épületeivel, a hozzátartozó 985 négyszögöl beltelekkel és beltelki kerttel szabad használatra. 2. készpénz címen az anyaegyházközség pénztárából a régi 40 (negyven) K-nak megfelelő 46 (negyvenhat) P. 40 f.-t. 3. vasúti kisajátított 117 négyszögöl terület váltságdíj kamattérítés fejében a régi 15.40 K-nak megfelelő 17 (tizenhét) P. és 86 f.-t. 4. munkaváltság címén a féltelki birtok mindennemű kézimunkájának fejében a régi 20 (húsz) K-nak megfelelő 23 (huszonhárom) P. 20 f.-t, mellyel szemben a birtoknak mindennemű munkáját az eddigi gyakorlat szerint a kántortanító fogja tetetni. 5. az ismétlő tankötelesek oktatási díjátalánya fejében a gyülekezet pénztárából a régi 20 (húsz) K-nak megfelelő 23 (huszonhárom) pengő és 20 fillért. 6. gabonában 675 (hatszázhetvenöt) kg rozsot és 192 kg búzát. 7. szántóföld és rét címen haszonélvezetre féltelki állományú földet, mely a kertai kataszteri főkönyv 124 sz. birtokíve 15 kat. hold 1252 négyszögöl szántó és 2 kat. hold és 640 négyszögöl rét. 8. tűzifát 12 (tizenkettő m

s

), vagyis 3 (három) erdei öl jóminőségü keményhasábfát házhoz szállítva és felaprózva. 9. temetési stóla címen itthon és szórványokban egyaránt, imádságos temetésnél éppúgy, mint egyházi beszéddel tartott temetésnél 58 fillért; de a vidéki temetéseknél fuvart a felek tartoznak állítani (v. ö. d. alattival). 10. karácsony, húsvét és pünkösd ünnepén erszény jövedelmet. 11. őrlendő gabonájának vidékünk valamelyik malmába évenként kétszer el és haza szállítását. 12. a tanítói értekezletekre évenként kétszer fuvart és napidíjat a politikai község, esetleg az egyházközség pénztárából." (Ezután az adók megosztásáról írnak.) ,, Meg jegyzés: a megválasztott kántortanító javára a megfelelő fizetési osztályfokozat szerint törvényes tanítói államsegélyt az iskolafenntartó egyházközség a vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól kérelmezni fogja." Amint ebből a díjlevélből kiderül, a kertai evangélikus egyházközség a tanítótól elvárt számtalan szolgáltatást a körülményekhez képest korrektül igyekezett honorálni. Sülé Sándor tanító visszaemlékezése szerint ez a gyakorlatban is többnyire így valósult meg. Ehhez hasonló esetekre van még néhány példa a megyében, jó néhányszor azonban az ellenkezője történt, ha a tanítói kérések teljesítéséről volt szó. A badacsonytördemici katolikus iskolában a kezdő tanító fizetése 1927-ben 144 pengő volt. Mivel a község állandó pénzhiánnyal küzdött, így a tanító a neki járó juttatásokat csak rendszertelenül kapta meg. A lakbérét hat éven keresztül nem fizették ki. A biztos havi jövedelmet a 129,60 pengős állami illetmény jelentette. Ebből az albérlet kifizetése után megélhetésre, ruházkodásra, művelődési igények kielégítésére elég kicsi összeg jutott.'

17 Mindannyiunk előtt ismertek azok a képek, melyeket íróink oly sokszor tártak elénk a falusi néptanítókról. A ,,rossz anyagi körülmények között élő, megalázott helyzetű" jelzők különösen a felekezeti iskolák tanítóira illettek. Megvizsgáltuk a veszprémi egyházmegyéhez tartozó katolikus tanítók járandóságát 1932-ben. 246 plébánia jelentése azt mutatta, hogy mindössze 92 helyen kapták meg a tanítók rendesen a járandóságukat. A többi esetben csak hiányosan, megkésve, vagy egyáltalán nem rendezték el az őket megillető javakat.

m A tanítók jogos panaszainak orvoslását kérő beadványok, levelek óriási tömege végig jellemezte korszakunkat. Elmaradt járandóság ügyében hozott véghatározatot Veszprém vármegye közigazgatási bizottságának népoktatásügyi albizottsága 1935. július 10-én. Bencsik Géza káptalantóti lakos, Bencsik Zoltán ösküi r. kat. elemi iskolai tanító örököse azzal a panasszal fordult a bizottsághoz, hogy a nevezett iskola fenntartója a volt tanító helyi javadalmából még 378 P készpénzzel tartozik, s kérte annak behajtását. A köz260