A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

V. Fodor Zsuzsa: Adalékok Veszprém megye falusi elemi oktatásához a dualizmus és az ellenforradalmi korszak idejéből

Borzaváron Egyed József, Külsövaton Balogh István, Noszlopon Kocsi Kálmán, Pulán Göndör Kálmán. S hogy ennél jóval többen voltak, arra kutatásaink adtak igazolást.

14 Ily módon sok tanító vált megyénkben is a néppel egybefonóit forradalmárrá, nemcsak a gyermekek, hanem az egész falu népének vezetőjévé. AZ ELLENFORRADALMI KORSZAK Mindazok az eredmények, amelyek a társadalmi — politikai-gazdasági élet demokratikus és szocialista átalakítását szolgálták, a Tanácsköztársaság leverése után hamarosan megsemmisültek. Az iskolák államosításáról szóló rendeletet azonnal hatályon kívül helyezték, érvénytelenítették az összes tanügyi kinevezést, megkezdték a letartóztatásokat, üldözéseket, a tanítóság megfélemlítését. A vallás- és közoktatásügyi miniszter körlevelet intézett valamennyi közigazgatási bizottsághoz, tanfelügyelőhöz és tanfelügyelőségi kirendeltség vezetőjéhez, egyházi főhatósághoz, amelyben felszólította az illetékeseket, hogy tegyenek bűnvádi feljelentést azok ellen az állami, községi, egyesületi (társulati), magán elemi és önálló gazdasági népiskolai tanítók és tanítónők, szaktanítók, polgári iskolai tanítók ellen, akik a Tanácsköztársaság alatt bűncselekményt követtek el. A bűnvádi feljelentésnek a következőket kellett tartalmaznia: 1. a bűncselekményt elkövető tanító, óvónő, tanárnő neve, 2. milyen beosztása volt a Tanácsköztársaság alatt, 3. hol tartózkodik. A körlevél pontosan megadta a feljelentés indokait: ,, . . . a volt proletárdiktatúra és a kommunizmus elveivel kapcsolatos bűncselekményekben bűnösök és így felterjesztendök mindazok, kik magukat a kommunizmus és a proletárdiktatúra rendszerével azonosították, annak létesítése, fenntartása, vagy visszaállítása érdekében működést fejtettek ki, vagy fejtenek ki, pl.: terrorizáltak, agitáltak, a régi — nem kommunisztikus érzelmű — tisztviselőkkel szemben erőszakoskodtak, fenyegetőztek, azokat helyükről eltávolították, rendes működési körüktől megfosztották, vagy megfosztani akarták, vagy erre az intézkedésre hivatottnak javaslatokat tettek . . ."

r>5 A fegyelmi ügyek súlyosságától függött, hogy hol és milyen gyorsasággal folytatták le azokat. Az enyhébb eseteket az illetékes egyházi hatóságok tárgyalták, a különös indokúakat pedig az államügyészségekre továbbították. A vizsgálati eredmények felől bizonyos esetekben a miniszter személyesen érdeklődött. Erre utal az 1920. július 11-én kelt levél. ,, . . . a zalavármegyei királyi Tanfelügyelőnek f. é. február 27-én az 1362/1920. szám alatt kelt összesítő jelentése alapján felhívom a Közigazgatási Bizottságot, hogy . . . Göndör Kálmán pulai, Babos Gyula monostorapáti, Vázsonyi Izidor tapolcai, Schwarcz Armin kővágóőrsi . . . elemi iskolai tanítóknak a proletárdiktatúra alatt tanúsított magatartása miatt a Közigazgatási Bizottság előtt lévő fegyelmi ügyeinek gyors lefolytatása iránt intézkedjen, ... s a hozott ítéleteket a vonatkozó vizsgálati iratokkal együtt hozzám terjessze fel. . ."

r,,i A tanítókra kiszabott büntetések tartalmát meglehetősen kevés esetben lehetett rekonstruálni, mégis kivehető belőlük az ítéletek sokszor már sablonos indoka. Izgatásért ítélték 8 havi börtönre Gyurkovics István várpalotai tanítót,'

7 ugyanezért Lauter Miksa™ várpalotai tanító háromhónapi fogházat, Neumann Sándor, volt vármegyei tanügyi politikai megbízott egyévi börtönbüntetést kapott.™ A fehérterror fékeveszett dühe a legsúlyosabb büntetést Csaplár János devecseri tanítóra szabta, akit kötél általi halálra ítéltek, és az ítéletet rajta végre is hajtották.

60 A számonkérésnek persze nemcsak bebörtönzés volt a következménye. A tanítók közül sokat internáltak,

ы valamint a legkisebb vétség bizonyítása már maga után vonta az állásuktól való megfosztást, az iskolák elhagyását. Hogy erre milyen sok esetben sor került, azt az 1919 végén — 1920-ban ugrásszerűen megnőtt tanítókeresés kellőképpen érzékelteti. Az újságokban megjelent pályázati hirdetésekben, ha távozás, vagy lemondás után kerestek új tanítót, nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a fenti okok alapján üresedett meg az állás. Ebben teljesen biztosak akkor lehetünk, ha egy ilyen hirdetést össze tudunk kötni az adott helységben működött tanító fegyelmi iratainak a forrásjegyzékben már említett „sajátos" levéltári hiányával. Még 1919 szeptemberében kerestek tanítót Monostorapátiba

1

'

2 Szentjakabfára,

M Pulára,'"

1 1920 januárjától Bakonynánára

1

'* Urkútra,'

,(

' Vinárra, Városlödre,

<>M Kislődre.

1

'

9 Tudunk arról is, hogy a Tanácsköztársaság leverése után a Badacsonyörsi tanítónak is el kellett hagynia az iskolát.

7

" A nagyszámú tanítóeltávozás komoly gondot okozott az iskolai oktatásban, ezért a helyettesítések megszervezésére hamarosan intézkedéseket hoztak a hatóságok. Ezt adja közre a Veszprémi Hírlap 1919. szeptember 30-i számában megjelent cikk: „Minthogy megyénk több községének iskolájában azért szünetel az elemi oktatás, mert a tanítót a kommunizmus alatt tanúsított magatartásáért vizsgálati fogságba helyezték, . . . miniszteri rendelkezés értelmében . . . hogy a tanítás fennakadást ne szenvedjen, a vizsgálati, vagy fegyelmi eljárás alatt lévő tanítót ideiglenesen mással kell helyettesíteni. Ha ez az iskolafenntartóknak módjában nem állana, kérheti az állami tanfelügyelöségtöl ilyen helyettes tanító kirendelését, s ez esetben a helyettes-tanító díjazásától az iskolafenntartó mentesül." Ugyanebből a lapból értesülünk arról, hogy menekült tanítót osztottak be a borszörcsöki és középiszkázi katolikus, a mezölaki evangélikus és katolikus, a csöglei, a noszlopi, a homokbödögei és a pápaderecskei református iskolákhoz.'

1 A Tanácsköztársaság 133 napja mélységes rémületként maradt meg az iskolafenntartó hatósá256