A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Mithay Sándor: Adatok a pápai vár épületegyüttesének rekonstrukciójához

A vártól ÉNy-ra elterülő Tízes-malom első említése az 1608. év.

29 Zákonyí F. az 1653. évi rajzban csak négy kerekét ismeri fel,

30 pedig 1648. évi inventariumunk

31 ennél a malomnál határozottan 10 kerékről beszél. Még előbb, 1639ben is erről kapunk hiteles tudósítást. A romlott állapotban lévő pápai várról emlékezik meg e leltár alapján az irodalom.

32 Nem tudjuk, hogy mi történt 1639 óta. 1649-ben Esterházy László és Csáky László országbíró között a pápai és gesztesi uradalmak ügyében barátságos egyezség jött létre. 1651. szeptember 13-tól Esterházy Pál lett a pápai kapitány, majd testvére Ferenc, a semptei kapitány 1662-ben Pápa ura.

33 AZ 1694. ÉVI VÁRLELTÁR 1694. dec. 14-én ismét leltárt vettek fel a pápai várról.

34 Az inventarium felvételének elrendelőjét nem ismerjük név szerint. Két helyen történik említés a várúrról: ,,megh holt ur fegyvereit sokta tartany,"

35 ez a helyiség szerintünk az első emeleten van (2. ábra 13. sz.), a másik említés: „Szenes ház, melybül Szegén megh holt ur zárjáro Lövődözöt" ez a D-i szárnyban volt helyiség. Ezt földszintesnek gondoljuk. Esterházy Ferenc 1683-ban halt meg és 13 év múlva is tudják, hogy hol tartotta fegyvereit. Valószínűen 1694-ben a felesége, gróf Thököly Kata ekkor a kegyúr, és az ő belépésének dátumára készült az inventarium. Zákonyi F. szerint Leukharden a rajzán a várban egyforma magasságú épületeket tűntet fel.

37 A leltár szövege szerint D-en földszintes épületeket kell feltételeznünk,

38 és ugyanezen a helyen a fogadalmi képen emeletes épület látszik. A vár ekkor ,,négy Szegletre építve" és a K-i szárny ,,csak egy Cortinábul áll.' A II. Józsefkori felvétel (1783) mutatja utoljára ezt az állapotot. De elképzelhető, hogy csak a telekhatárt jelölik a térképen és így lesz a várból zárt négyszög alakzat. Ekkor a szobák száma összesen: 41. A leltározók a K-i szárny D-i végéről indultak és körbe járták az emeletet, majd a Ny-i szárny D-i földszinti helyiségein át a vár K-i részén lévő kapu felé haladtak ugyancsak körbe. Olyan gondos munkát végeztek, hogy minden helyiség helyét viszonyítani tudjuk a mai alaprajzhoz. A váron kifelé említik: hogy az ablakokat, számukat és hogy a tó felé, az istálló felé, a Tizes-malom felé, vagy Borsosgyőr irányában vannak. Beleié a ,,vár piarcza" kifejezést használják. Leírják a szögletszobákat is. Könnyen megtudni, hogy a mai alaprajzon melyik szobát kell esetleg felezni a régi állapotnak megfelelően vagy éppen a kettőt összevonni. Értesülünk az ajtók helyéről és számáról is. A fentiek alapján a K-i szárnyon kifelé, a tó felé éppúgy 9 ablak van, mint a fogadalmi képen. Itt 10 szoba volt és 9 ablak. Ma viszont 13 ablak van ugyanezen a fronton. A lépcsőknél is érdekes dolgok kerültek elő. A kimutatásunk szerinti 7. és 8. sz. szoba között indul el a „grádics" a folyosón és leér a 40. sz. szobához („Szabok Szálásso"); ez külső lépcső, lehetett. Az udvar ÉNy-i sarkában „az kútnál Levő grádics mellett, mely az folsö Cintignatiora Szolgál jobb kézrül az folyosó alat"

40 és „az kútnál az folyosó alatt bé menvén"

41 azt mutatja, hogy más volt a belső tér kialakítása ebben a sarokban, mint ma. 1639-ben külső lépcső nem volt. Egy másik lépcsőről azt tudjuk, hogy „azon pitvarból job kézre grádicson föl menvén és az Várnak az Toó feli való fölső Szegletin."

42 Az lehet az a lépcső, amelyen az 1648-ban leltározók útja a földszint átnézése után az emeletre vezetett. így elképzelhető, hogy a Ny-i szárnyon is volt lépcső 1648-ban és azóta ma is. A másik lépcső a 20—21. sz. szobánál helyezkedett el, mint 1648ban is. Az előbb említett két szoba 1639-ben egy helyiség volt és 5 ablakosnak tűntették fel. Ugyanezt írták 1649-ben is ugyanerről a tó felől, a sarkon. Az udvar felé eső folyosóról pedig úgy tudjuk, hogy az emeleten a 29, 27. és 26. sz. szobáknál haladt el. A 27. sz. szobánál a folyosóra vezet egy ajtó és itt volt egy lezáró „grádics". Az emeleten körben folyosó volt az udvar felé, de a földszinten a leltár szerint nem volt folyosó, valószínűleg itt árkádok voltak. Az épületen az árkádok beépítésének nyomai látszottak az 1970. évi renoválás előtt. A külső és belső várkapu helye ma a várkastély K-i szárnyába esik bele. 1964-ben ellenben a kapuk fölött szobák voltak. A külső kapu fölött „Szép mulató Nyári ház" volt; a belső kapu fölött „két palástos Szoba"-t írnak le. Ezektől D-re állott a nagy torony. Ez már 1639-ben is ismert volt. Turco tervrajzán nincs vártorony. A két kapu között É* felé egy „öreghlyeb palástos ház" az „Uraimék Szálásso", D felé „egy kis palástos ház": itt tanyázott a porkoláb (3. ábra). A kapurésztől ÉNy-ra egy „boltos pitvar" és még odább a darabontok „gerendás háza" volt. DNy felé egy „őregh konyha" a következő helyiség és az itt található grádics alatt egy „kis boltocska, kiben a Sakács lakik". Csak némelyik ponton lehet itt a helyiségeket egyeztetni az 1639. évi leltár leírásával. A földszinten a külső kapu D-i részén egy „bolt" volt, ahol a szekerekre és lovakra való eszközöket tartották. A kapuk közében D-re „kis gerendás kamará"-ban ásót, kapát és „váreszközöket" tároltak. A belső kapu D-i oldalán lehetett az említett vártorony, mint 1639-ben. Ennek földszintjén „két gerendás alkalmatosságh"-ról tesznek említést. A belső kapu Ny-i szélénél volt az „öregh Tömlöcz."

43 Az előbbi vártorony, „az hol dobolny Soktak"

44 a mai két torony között és alatt lévő pince alapozásánál tűnt el. Innen kissé D-re egy öreg istálló, és gerendás ház állt, amely azelőtt a lovászok háza volt és egy lópatkoló pitvar húzódott Ny felé. Az eddig leírt felsorolás földszintes épületeket sejtet (4. ábra). A fogadalmi képen itt alacsonyabb emeletes épület látható mint a vár és ez nem volt össze208