A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Uzsoki András: Az első magyar királyné, Gizella sírja

10. ábra. A XV. századi gótikus kenotáfium fedőlapját képező sírlap Schmid felvétele nyomán Abb. 10. Die die Deckplatte des gotischen Kenotaphiums bildende Grabplatte nach der Aufnahme von Schmid letet, de elfogadható megoldást nem tudtak adni, mert a letöredezett helyek miatt hiányzó betűk is tartalmazhattak ligatúrákat, s ez a lehetőség szinte valószínűtlenné teszi a megnyugtató feloldást. Stőhr Géza a sírlap szegélyén lévő felirattöredék kiegészítését ilyen formában kísérelte meg: „(M)oribundis s(angu)is (I)h(es)u crucifix(i) redempt(oris)".

218 Polgár Iván cisztercita — Schmid szerint — pedig így vélte a feloldást: ,, . . . azokért, kik a keresztben megváltottak".

219 Sajnos kísérlete nélkülözi a tényekre támaszkodó feloldást, — teljesen összekeveri buzgalmában a jól olvasható szövegtöredékeket és az általa vélt kiegészítéseket —, így nem fogadhatjuk el javaslatát. A sírlap általános párhuzamaként kell megemlítenünk Tihanyban, I. András király által 1055-ben alapított monostor kriptájában, mint a királyi család temetkezőhelyén látható sírlapot, mely az 1060-ban elhunyt király sírját fedi. A hasonlóságra már Vernéi -Kromberger Emil rámutatott, azonban a Gizella-sírlap újabb irodalma ismeretének hiányában ikonográfiailag nem látta helyesen a kereszt és a két sas ábrázolását.

220 A tihanyi sírlap 194 cm hosszú, 52 cm széles, fehér mészköböl készült. Szélén 5,5 cm széles sima kerettel, belül mélyített mezőben csavartszárú, nyújtott görög kereszt, minden felirat és egyéb díszítés nélkül.

221 Gondosan faragott, csak kismértékben kopott és sérült munka. A kereszt ábrázolása részleteiben is annyira pontos, hogy véleményünk szerint a királyi kiváltság jel vénynek, a magyar király előtt hordozott nyeles keresztnek a mását faragták ki a sírlapon, ezzel jelezve az alatta nyugvó uralkodót. A passaui sírlap ennél 40 cm-rel ugyan rövidebb, de szélessége csak 2 cm-rel marad el a tihanyié mögött. Mindkettőnek magas kerete van, s mélyebb mezőben domborodik ki a csavartszárú hordozható kereszt.

222 A közös hasonlóságok mellett azonban érezhető minőségi különbség van a kőfaragási technikában a tihanyi sirlap előnyére. XI. századi eredetüket a sok hasonlóság is igazolja. A Gizella-sírlapon lévő kereszt jelentése összetett. A tihanyi sírlap keresztjének hasonlósága alapján elsősorban kiváltságjelvény, méltóságot kifejező ábrázolás, melyet a királynéval hozunk kapcsolatba, aki férjével, I. István királlyal együtt ,.uralkodott", látogatta az egyházakat, szerelte fel és rendezte be a templomokat. Királynét megillető kereszt látható még I. Henrik német király feleségének, a 968-ban elhunyt Matild királynénak a kőkoporsóján, akit férje mellé temettek el Quedlinburgban a családi temetkezőhelyén. A fehér kagylós mészkőből készült, félhengeres szarkofágfedélen alig fél cm-nyire emelkedik ki egy szélesgerendájú kereszt, melynek hosszú, vékony szára van. Alakja után ítélve csupán jelkép a kereszt, tehát nem egy tárgyat lemásolva ábrázolták. A koporsófedelet a következő latin nyelvű, kapitális, vésett betűkből álló felirat borítja: 155