A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Uzsoki András: Az első magyar királyné, Gizella sírja

9. ábra. A XI. századi Gizella-sírlap Schmid felvétele nyomán Abb. 9. Die Gisela-Grabplatte aus dem XI. Jahrhundert nach der Aufnahme von Schmid 154 két sas szárnyának tollazatát párhuzamos vonalak jelzik, s míg a bal oldali sas teste teljesen simára kopott, a jobb oldalinak a nyak, a törzs és a láb tollazatát apró, hosszúkás vésett mélyedésekkel igyekezett a kőfaragó kifejezni. Feliratok is olvashatók a képmezőben. A görög kereszten, a gerendák négy végén, balról kör alakban jobbra olvasva: CR VX látható, míg a patibulum közepén, a kereszteződésen: XPI olvasható, és a P-betü felett ívelt ligatúrajel utal a rövidítésre, mely feloldva: CRUX CHRISTI-t jelent. Krisztus nevének három betűs rövidítését nem latin, hanem görög khi, a rhó és az ióta betűkkel írták. A kereszt két oldalán függőlegesen vésték be ezt a két szót: GISYLA ABBATISSA. Valamennyi felirat kapitális betűtípussal készült, tehát a római kortól kezdve a Meroving és a Karoling időkön át híven megőrződött formákkal; kivéve két U-betűt a sírlap szegélyén. Ezek nem a kőbe vésett betűtípusok, hanem a kora középkori könyvművészetben használatos festett, írott unciális írás jellegzetes példányai: a betű bal szára ívelten hajlik, míg a jobb szár általában függőlegesen és alul kis talpra, szerifre támaszkodik. Ebből a tényből arra következtetünk, hogy a kőfaragónak, a betüvésőnek a kézzel leírt szövegben ilyen betűket írtak. Ennek csupán annyi a jelentősége, hogy ez az unciális betű is a sírlap korai keltezését, eredetiségét igazolja. A keresztgerendavégeken, a CRUX szóban a betűvéső viszont a latin kapitálisnak megfelelő V formát alkalmazta, mert a megadott mintán nagyon ügyeltek a szó szimbolikus jelentése mellett a négy égtáj, a négy keresztgerenda végződésének megfelelő elhelyezésére. A GISYLA ABBATISSA felirat problémamentesen jelzi, hogy a sírlap GIZELLA APÁTNŐ sírját fedi. A két szó elhelyezése azonban nem a megszokott, talán rendkívülinek tekinthetjük e kor sírlapjainál, noha a könyvművészetben, a feliratos iparművészeti alkotásokon a Karolingkorban és az Ottók kofában egyáltalán nem mondható ritkának a függőleges írás. A passaui sírlapon megfigyelhetjük még, hogy a GISYLA szó nem a sírlapszegély és a keresztnyél közötti mező középtengelyében, hanem bal oldali harmadában van, ellentétben az ABBATISSA szó szimmetrikus elhelyezésével. A félköríves fülkeboltozat feletti NON MAI = NONIS MAII = MÁJUS 7. az elhalálozás napját jelenti. A kutatók általában hiányolták az évszámot a sírlapon, mely a három oldalon lekopott kerettel ugyan megmagyarázható lenne, de az évszám nem szükséges! Évszázadokon keresztül, különösen a kolostori életben csupán egy volt fontos: az elhalálozás napjának rögzítése a monostori nekrológiumba, mert ennek alapján mondták az elhunytakért a misét. Az elhalálozás évfordulóit, a megemlékezéseket évezredes, kialakult szokás és liturgikus rend alapján így kellett nyilvántartani. A passaui apácakolostorban is az volt a rendi előírás, hogy Gizella apátnő elhunytának hónapját és napját írásban is rögzítsék. A szegélyen fennmaradt szövegtöredék kiegészítésére, helyes feloldására többen tettek kísér-