A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)
Gáspár Dorottya: A pápasalamoni kincslelet ládaverete
ö ©@ 16. ábra. A bronz karika dobozának rekonstrukciója Abb. 16. Rekonstruktion der Kästchens mit dem Ring domborított kör belső átmérőjét, amint ez a jelen esetben megfigyelhető (Vo.: 2. ábra). Sajnos, a típushoz tartozó aquincumi veret, amelynek kúpos szöglefedése van, még publikálatlan. 21 Sokat segítene a pápasalamoni veret problémájának megoldásában, ha tudnánk az aquincumi darab méretét, a kúpok nagyságát és azt, hogy vajon a kúpok öntve vagy trébelve vannak-e? Továbbá azt is, hogyan rögzítették a vasszöget a bronz kúphoz? Mindenesetre óvatosságra intenek a különbözőségek, és ezért úgy foglalnék állást, hogy ha egyáltalán ládika szögborító kúpjai a pápasalamoni öntött kúpok, akkor nem ehhez a ládához tartoztak. Ennek megfelelően a pápasalamoni kincsleletben esetleg még egy ládával számolhatunk. 1. B.-THOMAS, E.-SZENTLÉLEKY, T., Führer durch die archäologischen Sammlungen des Bakonyer Museums in Veszprém. Urzeit-Römerzeit. Budapest 1959. 35. Taf. XXI. 2. Magyarország Régészeti Topográfiája 4. Budapest 1972. 64/1. (MRT) A kincsleletnek egy későbbi feldolgozása és közzététele kívánja majd tisztázni, mily tárgyak tartoztak hozzá, és hogy mely tárgyak kallódtak el. 3. BUSCHHAUSEN, H., Die spätrömischen Metallscrinia und frühchristlichen Reliquiare. I. Teil: Katalog Wien 1971. A 20. A Taf, 22. 4. BUSCHHAUSEN op. cit. 52. 5. ibid. 6. PALÁGYI,S., MRT 4 op. cit. 7. Tévedések elkerülése végett megjegyzendő, hogy van Balatonlovasról is ládika veret, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek. Leltári száma: 67.1899. BUSCHHAUSEN op. cit. A 45. GÁSPÁR, D., Spätrömische Kästchenbeschläge in Pannonién. Acta Antiqua et Archaeologies XV. 1-2. Szeged 1971. Nr. 2. 8. BUSCHHAUSEN op. cit. A 20. Ezt a feltevést támogatja az egyetlen hiteles szögfej nyoma, amely a 4. ábrán látható. A rekonstrukció ennek a szögnyomnak a figyelembevételével ábrázolja a szögborító fejeket. (15. ábra) A rekonstrukción az árnyékolt részek a meglevő darabokat jelentik, a vonalas rajz pedig a kiegészítést. Hangsúlyozandó, hogy a fül is kiegészítés. A rekonstrukción nem látható a leletegyüttes bronz karikája, amely ládikához tartozik ugyan, de egy másik típushoz. így a pápasalamoni kincsleletben az eddig említett két ládán kívül még egy másik ládika tartozéka is megtalálható. Ez utóbbi típus alakját egy korai, Durazzoból származó sírkőről ismerjük. A ládikán való elhelyezkedését Patsch alapján közlöm: 16. ábra. 23 Ez a típus a II. század végénél korábbi és inkább a birodalom hellenizált területeire jellemző^ A rekonstruált pápasalamoni láda pedig, amely feltételezésem szerint az elrejtett tárgyak tartóeszközéül szolgált 24 , a III. század elejénél nem későbbi. A vajtai kocsitemetkezés korát F ülep F. a II. század közepe és a III. század első évtizedei közé teszi, 25 amely egyúttal kora a ládaveretnek is. 26 A típushoz tartozó, eddig ismert darabok ugyanis a III. század elejénél később nem fordulnak elő. Ennek megfelelően indokoltnak látszik a pápasalamoni láda veretét is a II. század végére és a III. század elejére datálni. Visszatérve a Topográfiában közöltekre, annyiban helyesbíteném az ott áhítottakat, hogy a ládikaveretek jelenléte nem mond ellent Radnóti A. 2 7 datálásának, ellenkezőleg, megerősíti azt. Ugyancsak nem mond ellent ennek a datálásnak az sem, hogy a leletegyüttesben fellelhető egy korábbi ládikatípus maradványa. Végezetül álljon itt még néhány szó a láda medaillonos díszítésű változatáról. Összeállítóit a Pompeiben talált fémveretes ládák inspirálhatták, minthogy rajtuk a síkból kiugró fém applikációk is vannak. (17. ábra) 28 9. A bronz tárgyak értékelését és az említett megfigyeléseket a legutóbbi restaurálás tette lehetővé, amely ZAMADITS ÁGNES munkája. Az anyag restaurálatlansága eredményezhette, hogy a tárgyakat eddig másképp interpretálták. Fotót készítették: 1-2. ábra: Szepsi Szűcs Levente, 3-9, 11-14. ábra: Sugár Lajos, Rajzokat (10, 15-16. ábra) készítette: Szathmáryné, Polgár Ida. 10. Ali. ábrához a megjegyzést lásd a leírásnál. 11. GARBSCH, J., Römische Paraderüstungen. München 1978. R 5. (Megjegyzem, hogy az analógiák közül csak példaként sorolok fel néhányat.) 12. GARBSCH op. cit. R 8. 13. GARBSCH op. cit. R 10. 14. GARBSCH op. cit. R 15. 15. KLUMBACH, H., Ein Paradeschildbuckel aus Miltenberg. Bayerische Vorgeschichtsblätter 25. 1960. 128. Taf. 8/2. 16. GARBSCH op. cit. R 16 17. GARBSCH op. cit. О 24 18. GARBSCH op. cit. P 28 19. FÜLEP F., Római kocsitemetkezés Vajtán. ArchÉrt. 76. 1949.40-54. JEGYZETEK 84
