A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)
Bácskay Erzsébet–Vörös István: Újabb ásatások a Sümeg-mogyorósdombi őskori kovabányában
téglatest alakúak között a használati nyom nélküli mészkőkavicsok mind feltűnően nagy méretűek, átmérőjük 11 és 15 cm között van. A mészkő-kavicsokon — amennyiben vannak — ugyanolyan jellegűek a használati nyomok mint a többi kavicson (22. ábra -120. számú tárgy), ebből arra lehet következtetni, hogy lényegében hasonló munkát végeztek velük, mint a kvarcit-kavicsok egy részével, noha a kvarcithoz viszonyított lágyságuk miatt jóval kevésbé használták fel őket. 16 Úgy tűnik tehát, hogy nagyjából kétféle méretű kavicsot használtak fel, egy többé-kevésbé „kézbeillő" nagyságút (túlnyomó többségűk ilyen), ill. egészen nagyméretűeket. A kézbeillő nagyság természetesen nem minden esetben jelenti azt, hogy a szerszámot valóban kézbe fogva használták — noha a sümegi kavicsok többségénél — kivéve az ékként felhasználtak egy részét — valószínűleg erről volt szó. A kavicsok felhasználása Az európai őskori kovabányákban talált kőből való bányászszerszámok általában nehéz, nagyméretű, durva kidolgozású, „campigny jellegű" ütőszerszámok: balták, kalapácsok, csákányok, ékek. Tekintettel arra, hogy ezekben a bányákban a kovarétegek általában vízszintesen települtek, a kemény — rendszerint kréta — mészkőben, ezeknek a szerszámok33. ábra. Ütő- és feszítőszerszám kombinációja Fig. 33. Combination of maul and stretchning tool 34. ábra. Körbevágás nyomai ág csont végén Fig. 34. Traces of cutting at the end of knag nak egyik felhasználási területe az volt, hogy segítségükkel áttörve a mészkőrétegeket, aknákat mélyítettek a kibányászandó kovarétegekig, az aknákból pedig folyosókat vájtak velük, míg az ékekkel a beágyazó kőzetet repesztették szét 17 . Sümegen a mészkőnél amúgy is puhább mészmárga függőleges települése miatt nem, vagy jóval kevésbé volt szükség ilyen szerszámokra 1 8 . Az átfúrt baltának (amennyiben kimondottan bányászszerszám volt) és a kalapácsnak is valószínűleg inkább a kitermelt kovadarabok felaprításában lehetett szerepe. Ezenkívül anyagunkban szintén csak néhány olyan kavics van, amelyekről feltételezhetjük, hogy az ékek beverésére szolgáltak. A kő bányászszerszámok felhasználásának másik nagy területe a kibányászott kovadarabok felaprítása volt, ill. a bányabeli, vagy bánya melletti feldolgozó műhelyekben mint valódi ütőköveknek, az előzetes megmunkálásban volt szerepük. Sümegen elsősorban a nagyméretű, tojásdad, téglatest alakú, diszkosz alakú, gömb alakú, gyakran használati nyom nélküli vagy gyenge l asználati nyomós kvarcit-kavicsokról — amelyeknek alakja vagy mérete, vagy mindkettő erre alkalmas — gondolhatjuk, hogy ütő-, zúzókövek, kalapácsfélék voltak. Ezekből azonban szintén kevés van a bányában. Lehet, hogy ebben a Sümegen kitermelt kovadarabok viszonylagos kicsiny33
