A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)
Laczkovits Emőke: Adalékok a falusi gyermekek életéhez Veszprém megyében 1868–1945
mekektől kapták. Ezek a szerény játékszerek már nemenként elkülönültek: a lányoké volt a kukoricacsutka- és rongybaba, a fiúké a kukoricaszár-muzsika (hegedű) és a kukoricaszár-ökröcske. Ez volt az az életkori csoport, amikor az önálló játékkészítő tevékenység kezdetei jelentkeztek és megkezdődött a fiúés lányjátékok, játékszerek különválása. Ez az elkülönülés az évek múlásával egyre nagyobb mértékűvé vált a játékalkalmakra is vonatkozva. 4—12 éves korban a játékok vizsgált korszakunkban két nagy csoportba sorolhatók, játékszeres játékok és több gyermeket foglalkoztató, szabályokra épülő csoportos játékok. A lányoknál az énekes-táncos játékok, a fiúknál pedig a társas-testedző játékok voltak az elsődlegesek. Egyes népszokások (lakodalom, temetés) és bizonyos felnőttmunkák (aratás, takarolás) utánzása lányok-fiúk közös játékaként fordult elő. A játékszerek és a játékszeres játékok: Lajos Árpád szempontjai alapján a játékszereket a következő nagy csoportba sorolhatjuk: Gurulók (a különféle alapanyagból készített labdák), a kézügyességi játékszerek (kapókövek, színes glütyük - golyók — agyagból, csiga, bili eke, zúgattyú, karika, ördögmotolla), élő alakokat ábrázolók (különböző alapanyagokból készült gazdag változatokban megjelenő babák, a szárból, csutkából, papírból készített háziállatok, és pásztoruk), a felnőttek tárgyi világának másolatai (gyúródeszka, sodrófa, sütőlapát, dagasztó teknő, edények, a növényi termésekből — makk, íj-nyu, parittya, különféle kardok és puskák, kukoricaszár-hegedűk, -sípok, a kisszekér, az iga, a cséplőgép, az eke, a gereblye, a vályú, a kis kapa, útifű, bojtorján — kosárkák, szobabútor, fából bölcső és kiságy), az ékszerek (növényi szárakból - pitypangszár — gyűrűk, láncok, növényi termésekből — kukorica, makk, bab — nyakláncok). Valamennyi játékszer alapanyaga a természeti környezetből, a növényvilágból és a háztartási hulladékokból került ki. A növényi alapanyagú játékokat rendkívüli gazdagság jellemezte. A hulladékokból készítettek közül a babák voltak sokfélék. A lányoké elsősorban az edények, a bababútorok és a babák, a fiúké a különféle fegyverek, zenei eszközök és a mezőgazdasági munkaeszközök voltak. A kézügyességi játékok közül a kapóköveket csak lányok használták, viszont a zúgattyú vagy bungató csak a fiúké volt. A csigával mindkét nembeliek játszottak. A két életkori csoport (4-6 és 6-12 év) játékait mindkét nemnél azzal a megjegyzéssel különíteném el, hogy az életkori sajátságok által befolyásolt, önálló munkát, kézügyességet igénylő játékszerek közül a fiatalabbaknál az egyszerűbbek (pl. csutkababa, láncok, sípok, muzsikák), míg a legaktívabb életkori szakaszban — 6—12 éves korban — a bonyolultabbak (babák, bababútor, mezőgazdasági eszközök) voltak többségben. 31. ábra Ürgeöntés Középrépáspusztán 1937. Vajkai A. felv. Bakonvi Múzeum Veszprém N 3430 31. Ziesel-Giessen in Középrépáspuszta 1937. Aufnahme von A. Vajkai. Bakonyi Museum Veszprém. N 3430 A 3-4 esztendősek közösen az udvar vagy a tornác meghatározott részén játszottak. A nagyobbacskák behúzódtak az üres disznóólba vagy megbújtak a pajta mögött. De a házak előtti füves részen, az utcán is szívesen tartózkodtak 4-5 éves korban. A 6 éveseknek a legelő volt a kedvelt tartózkodási és játszóhelye. Az iskolások számára pedig játékra adott lehetőséget az iskola udvara is. A játékok alkalmait az életkoron kívül az évszakok is meghatározták. Télen, gyakran hosszú ideig a szobába szorulva több játékszert készítettek, babákkal, kukoricaszár-állatokkal, dobókockás társasjátékkal játszottak. A szabadban csúszkáltak a maguk eszkábálta fakorcsolyá val, vagy anélkül és szánkáztak. Tavasszal és nyáron főleg növényi alapanyagból készítették a játékszereket. Jelentősek és uralkodók voltak a kézügyességi játékok, a felnőttek életét és munkáját utánzók valamint a szabályokhoz kötött lány- és fiújátékok, ősszel, amíg az idő hűvösre nem fordult, ugyancsak a szabadban játszottak. A játékszerek többségét még mindig növényi alapanyagból készítették. A tartós (fából, rongyból), elsősorban a felnőttek munkaeszközeinek kicsinyített másaiból álló játékszerek készítésének is a téli időszak felelt meg legjobban. A felnőttek is jobban ráértek az ügyeskedő gyermeknek segíteni, a bonyolultabb eszközöket pedig a kisebbeknek elkészíteni. A 4—6 éves lányok fő játékszerei a babák, a fiúké a különféle állatok voltak. A lányok saját maguk alakítgattak növényi szárakból, termésekből különféle ékszereket és bababútorokat. Nagy igyekezettel figyelték a játékkészítést és 6 éves koruk után maguk is megpróbálkoztak vele. A 4—6 éves fiúcskák pedig önállóan elkészítették a kukoricamuzsikát, a fűzfa- és bodzasípokat. A 6—12 évesek már a nagyobb tudást és kézügyességet igénylő játékokat is önállóan készítették el. A lányok a sokféle babát, a fiúk a puskákat, parittyát, íjat, nyilat, ördögmotollát, a bilickét és a csigát. Kez265
