A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Laczkovits Emőke: Adalékok a falusi gyermekek életéhez Veszprém megyében 1868–1945

32. ábra. Játék az ürgével. Középrépáspuszta 1937. Vajkai A. Felv. Bakonyi Múzeum Veszprém. N 3433 Abb. 32. Spiel mit dem Ziesel. Középrépáspuszta 1937. Aufnahme von A Vajkai. Bakonyi Museum Veszprém N 3433 detben segítséggel, majd önállóan a mezőgazdaságimunka eszközeinek másolatait. Ezzel szemben a lányok bababútorait, a főzés és kenyérsütés eszközeinek másolatait mindvégig a felnőttek készítették el. Ezek a játékeszközök már a munkára nevelést segítették. Hisz a 6 esztendős gyermek életében kevés volt az a játék (kivéve a szabályokhoz kötötteket), amely ne lett volna kapcsolatban a munkával. Akár a különféle játékszereket, akár a csoportos játékalkalmakat vizsgáljuk, mindegyik valamilyen felnőttmunka-folyamathoz kötődött. A játékeszközöket a gyermek játéktevékenysége töltötte meg élettel. Valamilyen csoportos játékban valamelyik mindig szerepelt. A lányok legkedveltebb játékszere a baba volt. Nem véletlen, hogy ennek jöttek létre leggazdagabb változatai. Nem létezett olyan utánzójáték, amelyben ne szerepelt volna. A babák legegyszerűbb változatait a szaloncukor papírjából készítették. A neve „szalonbaba" és a legkisebbek játékszere volt. Könnyen és gyorsan megcsinálták a kukoricababát: a baba testét a kukoricacsutka alkotta, haját pedig a száraz csuhé. Nyáron a kukorica bajusza volt a haj. Kukoricacsutkából még ennél egyszerűbben is készítettek babát: rongyba csavarták, a keskenyebb végére kendőt kötöttek. A kukoricababát úgy formálták meg, hogy egy rossz harisnyadarabot kukoricaszemekkel tömtek meg és a két végén bevarrták. A haja kóc volt, az arcát pedig ceruzával rajzolták meg. A rongybabának két változata élt: az egyiknek a váza egy alul két ágban végződő botocska, aminek felső részén rongyból formálták meg a fejét, majd a törzsét ronggyal betekerték. Karját a törzs felső részére keresztbe kötözött rongytekercs alkotta. Ceruzával megrajzolták az arcát, rongyokból ruhát is készítettek neki. A másik változatnak fehér rongyból fejet készítettek és azt egy fadarabra rákötözték. A kezét egy keresztbe kötött fadarab alkotta. Az arcát ceruzával rajzolták meg, a ruháját ugyancsak rongyból varrták. Akadt olyan leányka, aki színes pamuttal varrta ki a babája arcát. A babák ruhája a gyermekek és a felnőttek ruházatát másolta. Az asszonybaba ugyanazt a szoknyát, réklit, fejkötőt vagy kendőt viselte, mint a menyecske vagy az öregasszony. A gyermekeket megszemélyesítő babákon pedig a korabeli pólyát, ingecskét és fejkötőt, vagy a szoknyácskát, réklit, ruhácskát találjuk meg. Ezekkel a babákkal a gyermekek és asszonyok életének minden jelentősebb mozzanatát eljátszották. Hol úgy, hogy az asszonyokat is, a gyermekeket is a babák személyesítették meg, a kislányok csak mozgatták őket és beszéltek helyettük. Hol pedig úgy, hogy a szereplők egyik felét a babák, a másikat a gyermekek alakították. így került sor a szülés, a keresztelő, a lakodalom, a temetés, az iskolai élet és a gyermeknevelés színjátékszerű előadására. „Evittük keresztűni a pólyás babát, paszitát tartottunk. Kivettük a pólyából, ahogy idesanyánktó! láttuk. Etettük őket: na, egye' memmét! Körtét szeltünk nekik. De babává' csinyátunk esküvőt, temetést is. A babákat úgy megvertük, ahogy minket szoktak. Játékbú' még szültünk is, de nem tuttuk hogy van az. De a babákká* jáccottuk el a lakodalmast, az iskolást, tanítóst." A babákat az otthon és az egymástól tanult altatódalokkal ringatták. A szokások mellett színre került a házimunka is: a kenyérsütés, a főzés, a mosás. A fiúk leginkább lovaztak-szekereztek, vonszolták a bakszekeret és sorra vették a mezei munkákat is. De a férfias játékot, a háborúsdit, a pandúr-betyárt is kedvelték. Mindkét nemnél az érdeklődés középpontjában állott az aratás és a takarolás. „A fiúk levágták a füvet, a lányok pamut33. ábra. Játék az ürgével. Középrépáspuszta 1937. Vajkai A. Felv. Bakonyi Múzeum Veszprém. N 3432 Abb. 33. Spiel mit dem Ziesel. Középrépáspuszta 1937. Aufnahme von A. Vajkai. Bakonyi Museum Veszprém N 3432 266