A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Laczkovits Emőke: Adalékok a falusi gyermekek életéhez Veszprém megyében 1868–1945

tagjai ez időre kimentek a szobából. Egy esetben említették csak, hogy a menyecske apósa a szülés idejére is a szobában maradt: „Az apósom, a vín kórság nem ment ki amikor bajjom (szülés) vót. Ott feküdt a másik ágyban. Sem a bába, sem én nem mertünk az öregnek szólni, hogy menjen ki." A bába, felkészültségétől függően, szülés előtt lemosta az anyát, tiszta inget vetetett fel vele, az ágyba pedig tiszta ágyneműt készíttetett. Akadt olyan asszony, aki mindezt maga is megtette. Helyenként a szülőágyat, amely a gyermekágyas helye is volt, az édesanya vagy az anyós készítette el. Az általános szokás az volt, hogy szülés előtt sem tiszta inget, sem tiszta ágyneműt nem vettek, használt, rossz rongyokba feküdtek. Szülés után húzták csak fel a tisztát. A Balaton-melléki falvakban még századunk elején is megvolt a földön szülés, amely megegyezik a Gönczi által leírtakkal.

5 ° Még az 1930-as években is akadt olyan asszony Balatonfüreden, aki le akart szállni az ágyról a földre szülni. Egyes falukban nehéz szülésnél a bába a férjet is behívta.

51 Az öregek segíteni akartak a vajúdónak. Legáltalánosabb volt, hogy pálinkával itatták, de előfordult, hogy a hasára tett meleg marhatrágyával akarták csökkenteni a fájdalmait. Az egyik nyugalmazott szülésznő visszaemlékezése szerint „ . . . ivott a bába, ivott az anya, aztán alig vették észre, hogy meglett a gyerek. Ott volt a pálinkásüveg a vajúdó feje alatt. .." Az újszülöttet a bába becsavarta egy ruhába és ellátta az anyát. Azután megfürdette a kisbabát kis, cigányoktól vásárolt fateknőben. Szentgálon a fürösztőteknőt a pásztorok készítették őrzés közben, ősszel aztán, ahol tudták, hogy gyermeket várnak, ott eladták.

5 2 A gyermek első fürdővizébe tejet, tojást vagy bort tettek, hogy szép legyen a bőre. Másutt az apa pénzt dobott a fürdővízbe, ami a bábát illette. A levágott köldökzsinórt eltették, majd amikor a gyermek iskolás lett, elővették. Ha ki tudta bontani, akkor lány esetében azt jelentette, hogy varró lesz, fiú esetében pedig jó kézi munkás (fúró-faragó). Fürdetés után a csecsemő köldökét befáslizták, ingecskét és főkötőt kapott, majd kezét, lábát leszorítva négyzet alakú pólyába kötötték és először az apja kezébe adták. Aki tehette arra törekedett, hogy az újszülöttet kimosatlan, új ruhába öltöztesse.

53 A bepólyált csecsemő helye a keresztelőig az anyja mellett volt az ágyban, nehogy az ilyenkor a gyermekágyas és az újszülött körül ólálkodó ártó hatalmak megrontsák. Az anya jelenléte védelmet nyújtott, amit különféle preventív tevékenységgel is fokoztak. A pólyába rózsafüzért (olvasó) fűztek, ami a gyermeket, az ágy fejére tett rózsafüzér pedig az anyát óvta. Távol tartotta a gonoszt a fordítva feladott kising, a gyermek kezére kötött piros szalag vagy a felfűzött gyöngy. Ilyenkor a gyermek helyett erre figyelt a rossz szellem. A keresztelőig minden este lefekvés előtt megszentelték az ágyat. A szentelésre Padragon három búza- vagy rozskalászt fogtak össze, szentelt vízbe 4. ábra. Család Veszprém vidékéről 1921. Győrffy-Viski felv. Néprajzi Múzeum F 29 999 Abb. 4. Eine Familie in der Umgebung von Veszprém 1921. Aufnahme von Győrffy-Viski. Ethn. Museum F 29 999 mártották és behintették vele az ágyat. Az ajtót szentelt vízzel, sarkait fokhagymával kenték be. Hatásosnak bizonyult az is, ha az ajtót gatyamadzaggal kötötték be. Szülés után befüggönyözték az ablakokat, nehogy bemenjen a rossz. Hatásos volt ellene az is, ha keresztelőig a gyermekágyas anya feje alá férjének valamilyen ruhadarabját tették. Minden óvó intézkedés ellenére is előfordult, hogy a rossz szellemek elcserélték az újszülöttet. Ez volt a váltott gyermek: az arca szőrös, a feje vagy a törzse kicsi, keze-lába esetlen. (Feltehetőleg szellemi és testi fogyatékos gyermekről van szó.) Az anya úgy próbálta visszaszerezni csecsemőjét ilyen esetben, hogy a váltott gyermeket gondosan szoptatta, majd amint más vidékeken is, mikor kenyeret sütöttek, a sütőlapátra tette, a kemence felé tolta - „én téged bedoblak" - mondotta háromszor. Akkor visszakapta gyermekét. Mindezek megelőzésére, a gonosz ártalmatlanná tételére leghatásosabb volt a korán megtartott keresztelő. A keresztelő A katolikusok már 2—3 nap után megkereszteltették a csecsemőt, de ha a bába gyengének találta, még 242