A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)
Laczkovits Emőke: Adalékok a falusi gyermekek életéhez Veszprém megyében 1868–1945
2. ábra. Család Városlődről 1910. Abb. 2. Eine Familie von Városlőd 1910. jáig, mint máskor. Arra azonban vigyáztak, hogy eleget egyen-igyon, mert „kettő helyett teszi". Ügyeltek, nehogy megkívánjon valamit és ne kapja meg, mert akkor anyajegy formájában meglátszik majd gyermekén. De veszedelmes volt az ijedtség is, főleg ha közben megérintette valamelyik testrészét, mert akkor az ijedtséget okozó anyajegy formájában jelentkezett a gyermek ugyanazon testrészén. Ez tulajdonképpen a hasonszenvi mágiának egyik általánosan elterjedt változata. Szentgálon, ha a terhes nő megijedt valamitől, akkor a hasára kötött „előruha" kötőjét megfogta és háromszor végighúzta rajta a kezét, ezzel lehúzta gyermeke testéről az anyajegyet. Padragon a megszületett gyermek anyajegyét a másával (placenta) bekenték, azt tartva, hogy ettől „lemegy" a gyermekről. Óvakodtak a rácsodálkozástól, nehogy a megcsodáltra hasonlítson majd a gyermek. Ezért inkább nem engedték olyan helyre a gyermeket váró anyát, ahol valamilyen rendkívüli, különleges látványban lett volna része. De arra is ügyeltek, nehogy az anyát megcsodálják, mert beteg lett a szemmelveréstől. Ilyen esetben szenesvizet készítettek, ezzel mosták meg és itattak belőle. Az esetek többségében ez használt. A gyermek nemének befolyásolására kevés adatot találtam. Azt tartották, hogy ha fiúra gondol az anya vagy sok tojást eszik, akkor fiút fog szülni. A második gyermeknél a kívánt nemet már szülés után biztosítani akarták. Amikor a gyermek után a méhlepény is megszületett, akkor, ha az újszülött fiú volt, a menyecske anyja vagy anyósa, esetleg a bába vitte ki és ásta el a placentát, hogy a következő lány legyen. Ha lány volt az újszülött, akkor a férj-vagy az após ásta el, hogy a következő gyermek fiú legyen. A magyar nyelvterület egészéhez hasonlóan itt is minden család fiút szeretett volna, a fiúnak jobban örültek, értékesebbnek tartották, büszkébbek voltak rá. Sok apa mérges is volt, ha lánya született: „ha nem fiú lesz, rá se nézek" - mondották. Akadt olyan nagygazda, aki nem tette tisztába a lányát, kisebesedett a teste — úgy haragudott rá. Főleg akkor okozott szomorúságot a lány születése, ha első gyermek volt: ,jaj, annyira lógott az orra ennek az embernek, hogy kirojtosodott vóna a bakancsa, ha hozzáér." A „gyerek" elnevezés is csak a fiút illette meg, a lányt nem. A szülés A foggal született gyermekből, ha anyja fel tudta nevelni — s nem halt meg kiskorában - igen éles eszű, nagytudású felnőtt vált. Egyes asszonyok a szülés várható időpontja előtt két héttel minden este meleg sós vízben fürödtek meg, hogy csontjaik táguljanak. Az esetek többségében a szülést a bába vezette le. Az egészségügyi személyzetet vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a múlt század végén a bábáknak volt a legnagyobb a létszámuk. Az egészségügyi személyzettel való ellátottság terén is az országos adatokhoz viszonyítva középtájon helyezkedik el megyénk. 1872-ben az egész megyében 45 okleveles bába működött 4 8 , de léteztek a szakképzetlen ún. cédulás bábák is, bár a statisztikai adatok hallgatnak róluk. Azonban a századfordulóról származó kimutatásokból kiderül, hogy a szülések 50%-át ők vezették le: pl. 8312 szülésnél 3696 esetben okleveles bába, 4016 esetben pedig szakképzetlen bába segédkezett. 83 esetben minden segítség nélkül hozta világra az anya gyermekét. (Nem csoda, hogy ilyen esetben a higiénia hiánya és a szakszerűtlen beavatkozás az anya vagy a gyermek halálát okozta.) 91 alkalommal vezette le orvos a szülést, ami elenyésző volt a parasztság körében. 49 Korszakunk végén a szakképzett bábák létszáma megnőtt. A nagyobb, főleg a módosabb helyeken a nehéz szüléseknél a szülésznő hívott orvost az anyához. Olyan helyen, ahol nem volt bába, vagy messze lakott, ott ügyes kezű asszonyok, tudós öregasszonyok segítettek a szülőanyának. (Pl. a Szentgál-környéki tanyákon több gyermeket is világra segítő asszonyok, vagy Városlődön az öreg, ügyes kezű Pálovics Rozi. ..) A szülés ugyanott történt, ahol laktak. A család 3. ábra. Sokgyermekes gazdacsalád Veszprém vidékéről 1921. Gyórffy-Viski felv. Néprajzi Múzeum F 29 269 Abb. 3. Eine Bauernfamilie mit vielen Kindern in der Umgebung von Veszprém 1921. Aufnahme von Gyórffy-Viski, Ethn. M. F 29 269 241
