A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)
Bartócz József: A kézművesipari struktúra kialakulása Veszprém megyében a XVI–XIX. században
A kézművesek számának meghatározása — összeírás és statisztika hiányában azért is problematikus, mert egyes céhek vidéki mesterekkel felduzzaszthatták a létszámot, (s ennek nagysága csak egyedi, tüzetes vizsgálattal, a céhiratok tanulmányozása útján határozható meg), másrészt a XVIII. szd. második, felétől jelentős számú, a városi tanácsoktól megtűrt kontármester és legény is dolgozott. 24 A mesterek, legények és inasok számának összeírásáról csak a Klauzál-féle összeírás ismeretes. Annál több adat található a céhiratokban. Szerencsére egyre gyakoribb az ilyen tárgyú publikáció is. A különféle mesterségek létszámadatait súlyozva, 25 viszonylagos pontossággal átlagosan egy céhben társult szakmában 23,5 iparost lehet számítani, amelyből 40% a mester, 40% a legény és 20% inas. 26 A mesterek száma szakmánként igen jelentős eltérést mutat. A ritka szakmákban nemegyszer csupán 2-6 mester van (cukrász, kefekötő, késes, könyvnyomó, bábos, rézöntő, szitás, sütő stb.) másutt a társult mesterek 6. táblázat Veszprém vármegye iparosodása a XIX. század közepén Amennyiben valamely szakma kapacitását kíséreljük meghatározni, úgy a létszámot differenciáltan kell számításba venni. Példaként számítsuk ki a megye varga és csizmadia szakmáinak elméleti kapacitását. Az ismert céhes adatokat átlagolva azt lehet mondani, hpgy a vargánál céhenként 24 mestert, 40 segédet és száma ennek a sokszorosa (csizmadia, asztalos). Vannak szakmák, ahol nagyon kevés a legény (halász, hentes, szürszabó), másutt meg többszöröse a mestereknek (ácsoknál hétszerese, borbélyoknál és fazekasoknál kétszerese, a kőműveseknél négyszerese). Mégis szakmánként az említett 23,5 fős létszám átlagosan jónak ítélhető, amit Veszprém megye vonatkozásában egy összehasonlítás is alátámaszt. Fényes 27 1846-ban Veszprém megye lakosságát 206 062 főre teszi, s ebből 5148 kézművest tüntet fel, azaz a lakosság 2,5%-át. Ha a 6. sz. táblázat alábbi adatait vizsgáljuk 28 a már említett, szakmánként 23,5 fővel számolva, végeredményben ugyanazt az értéket kapjuk, ha a belső összetétel tekintetében — az ipari központokban — vannak is eltérések (Devecser), de az egész megye és a vizsgált települések zömének iparosodási aránya az összeírás és a számított módszerrel lényegében ugyanaz. A megye ipari centrumaiban 7,9, illetve 7,3% az egész megyében pedig a két eredmény egyező, azaz a céhes iparosok aránya az össznépességhez 2,5%. 29 12 inast, tehát 76 főt lehet számolni. A csizmadiáknál ugyanilyen alapon 140 mester, 90 segéd és 70 inas 300 fős céhtagság vehető számításba, de egyrészt a mesterek vásározása, az inasok nem szakmai felhasználása, valamint az új terméket készítő kapacitást céhenként korrigálni kell: SorHelység* Lakosok Fényes szerint Szakmánként 23,5 fővel szám száma összeírt kézműves számított kézműves fő % szakma fő % 1. Veszprém civ. 12 276 1184 9,7 41 964 7,9 2. Devecser opp. 3 400 416 2,2 16 376 11,1 3. Nagyvázsony opp. 1 894 128 6,7 13 353 18,6 4. Pápa opp. 16 182 960 5,9 32 752 4,7 5. Somlóvhely opp. 1 800 128 7,1 8 188 10,4 6. Várpalota opp. 6 400 448 7,0 18 423 6,6 7. Zirc opp. 1-7. 1 906 192 10,1 15 376 18,6 Zirc opp. 1-7. 43 861 3456 7,9 143 3056 7,3 Egyét i helységek ; összesen 162 201 1692 1,1 73 2021 1,2 Megye i helységek ; összesen 206 062 5148 2,5 216 5077 2,5 •Tüskevár az egyéb helyek adataiban van, mert az adatok nem tartalmazták a helység népességét. 210
