A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Bartócz József: A kézművesipari struktúra kialakulása Veszprém megyében a XVI–XIX. században

marom és Marcaltő) adataink szerint nem volt céhszervezet. Az alábbi 2. táblázatban bemutatott részletezés szerint a céhszervezetek háromnegyede a megyében 8 településen összpontosult. Ezeken a helyeken átlagosan 15 céh volt, míg a 29 más céhes helyre egyenként 1,5 (tizedrész annyi) céhszervezet jutott. A megye céheinek lajstromát a társult szakmákat a céhkataszter és az egységes ágazati osztályozás szerinti iparcsoport bontását, továbbá a dokumentálható adatok időrendjét az 1. sz. Függelék tartalmazza és az 1. sz. ábra szemlélteti.

15 2. sz. táblázat Sorsz Helység Céhek Megoszlás száma % 1. Veszprém (város) 37 23 2. Devecser 13 8 3. Palota (Vár) 14 9 4. Pápa 30 19 5. Tüskevár 2 1 6. Vásárhely (Somlyó) 4 2 7. Vázsony (Nagy) 13 8 8. Zirc Egy város és hét mezőváros 7 4 Zirc Egy város és hét mezőváros 120 74 29 Fa luban (Pagi) lyen összesen 42 26 37 he luban (Pagi) lyen összesen 162 100 A megye céheinek társulási formáit a 3. sz. táblázat részletezi. A céhek kétharmada szakcéh, de igen jelentős a nem szakcéh (36,9%), azaz a nem egy, hanem több szakma társulása. A táblázatból látható, hogy a kézművesipari központokban sokkal nagyobb a szakcéhek aránya (72%), mint az egyéb helységekben (46%). Ebből következik, hogy az ipari struktúra vizsgálata megkívánja a céheken belül a különféle szakmák előfordulásának elemzését. 3. sz. táblázat SorHelység Társulási formák szám megnevezése SzakKettős Társult Egyesült Vegyes Körzeti ossz. céh céh céh céh céh céh céh 1. Veszprém 26 2 5 — 1 3 37 2. Devecser 8 3 1 1 13 3. Várpalota 12 1 1 — 14 4. Pápa 23 5 1 1 — 30 5. Tüskevár 1 — — — 1 _ 2 6. Somlóvásárhely 3 1 — 4 7. Nagyvázsony 7 3 2 1 — 13 8. Zirc 3 1 1 2 — — 7 9. Egyéb helyek 18 3 2 19 42 összes céh 101 17 10 5 6 23 162 Megoszl. % 63,1 10,6 6,3 2,5 3,1 14,4 100 206