A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Bartócz József: A kézművesipari struktúra kialakulása Veszprém megyében a XVI–XIX. században

Az előzőekben már említettük, hogy a szakirodalom 202 céhes szakmát ismer.

16 Vizsgálataink során Veszprém megyében ebből 46-ot találtunk, azaz az ismert szakmák 23%-át. A Céhkataszter iparcsoportjának rendjében az országosan és a megyében található mesterségek (szakmák) az ismert céhes társulatokban iparcsoportonként a következő arányokban találhatók meg: 4. sz. táblázat IparMegnevezés Országosan Veszprém megyében A megye csop. aránya az előforduló szakmák országoshoz száma % 1. Élelmiszer és vegyipar 23 4 17 2. Fém, fémfeldolg. és fegyver 33 8 24 3. Bőr és bőrfeldolgozó 18 6 33 4. Textil és textilfeldolg. 40 13 32 5. Építőanyag, építő, fa 26 10 38 6. Egyéb kézművesipar 18 3 17 7. Szolgáltatóipar, keresk., közi. 28 1 3 8. Mezőgazdaság 6 9. Csoporthoz nem köthető 10 1 10 összesen: 202 46 23 A 46 szakma területi előfordulását a 2. sz. Függelékben részletezzük. Az egyes iparcsoportok országos és megyei előfordulásával kapcsolatban megállapítható, hogy a megye tulajdonképpen minden fontos szakmában rendelkezett a keresett iparosokkal. Az ipari centrumokban a megyében előforduló 46 féle szakma az alábbiak szerint volt megtalálható: Helység Szakma % Veszprém 41 89 Devecser 16 35 Várpalota 18 39 Pápa 32 69 Tüskevár 1 2 Somlóvásárhely 8 17 Nagyvázsony 15 33 Zirc 16 35 A megyében 46 100 Az adatok szerint csak Veszprém és Pápa tekinthető igazán kézművesipari centrumnak, mert itt a megyei szakmák 89, illetve 69%-a megtalálható volt. A két központ közül Veszprémben nem volt harisnyakötő, ötvös, üveges, vékonyszabó és zubbonykészítő a céhes szervezetben ami azonban nem zárja ki, hogy működtek a városban e szakma művelői, mint másutt székelő céh filiális mesterei, vagy más elnevezésű főszakmájú céhbe társultak. Pl. a molnárok céhének tagjai voltak a vízmérők. Pápán a következő céhes mesterségek létezéséről nem ismerünk forrásanyagot: bádogos, csutorás, kardkészítő, kefekötő, kötélverő, nyereggyártó, órás, puskaagykészítő, szappanfőző, szíjgyártó, (ezek Veszprémben megtalálhatók), továbbá üveges és vékonyszabó. Egyéb helységekben — a 2. sz. Függelék alapján — inkább a működő, mintsem a hiányzó szakmákat érdemes vizsgálni. A szakmai előfordulások vizsgálatának két indoka van: — egyrészt ezen az úton állapíthatók meg a gyakran és a ritkán előforduló szakmák, és általában a mesterségek szerinti megoszlás (1. 2. sz. Függelék összesen rovata), s így az ipari struktúra számításának alapadata, — másrészt a szakmák előfordulásait kimunkálva kísérletet tehetünk — a mesterek, legények és inasok száma alapján — egy-egy szakma, vagy termék kapacitásának kiszámítására. Adataink szerint

1 7 a Veszprém megyei 46 szakmai előfordulásból 13 olyat találunk, amely a megyében csak egyszer fordul elő. Ezek: csutorás (Veszprém), fésűs (Veszprém-Pápa), harisnyakötő (Pápa), kefekötő (Veszprém), kötélverő (Veszprém), nyereggyártó (Veszprém, de a megyében volt 3 szíjgyártó is), órás (Veszprém), ötvös (Pápa), puskaagykészítő, szappanfőző (Veszprém), üveges (Nagyvázsony), vékony207