A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Veress D. Csaba: Veszprém megye és a Szövetséges Hatalmak stratégiai légitámadásai a II. világháborúban

18. ábra. Az égő péti ipartelepek az 1944. júl. 24-i amerikai bombatámadás után. Fig. 18: Industrial Works Pét in flames after air-raid of American bombers on the 14th of June 1944 a hajmáskéri katonai tábort érte, a 73. sz. épület telitalálatot kapott. Bombák robbantak a 8. sz. főközlekedési út és a péti gyártelepek közti erdőben, ahol az újvidéki 13. gépesített felderítőosztály és a szilágysomlyói tartalékos tiszti tanfolyam tábora volt.

96 A katonai alakulatoknak veszteségei nem voltak az időben végrehajtott riasztás miatt. Hasonló okok miatt a péti üzemekben sem volt emberveszteség. A 6000 méteres magasságból oldott bombasorozatok, köztük számos 500 kg-os, sőt néhány 2,5 tonnás rombolóbomba ebben az esetben sem a tervezett benzinfinomítót érte, hanem végleg megsemmisítette a nitrogénés klórüzemeket. A szintézisüzem teljes tetőszerkezete a gépekre omlott. A savüzem svéd gránitból épült tornyait valósággal körbe tűzdelték a bombatalálatok, de a tartályok épek maradtak. Az iparvágányok és váltók, valamint a vízhálózat 600 mm-es nyomócsöveinek tolózárai súlyosan megsérültek. A Várpalota és Pétfürdő közti villamos távvezeték leszakadt, de a fűzfői 30 ezer voltos trafó épen maradt. A benzinfinomítót ebben az esetben is jelentéktelen károk érték, pl. a nyersolaj-finomítót 14 db bomba érte, de egyik sem robbant fel. A tartálypark pusztulása viszont beteljesedett. A 12 733 m

3 tartálytérből mindössze 1843 m

3 maradt meg. Súlyos károk érték a lakótelepet is, de emberveszteségek — az időben történt riasztás miatt — itt sem voltak. A déli irányba távozó amerikai kötelékek néhány bombát dobtak le a fűzfői üzemekre is, de azok célt tévesztve, beépítetlen területen robbantak tel." ' (18. ábra.) A Péti Nitrogénműveket 1944. június 14-én és július 14-én ért két légitámadás során — az amerikai adatok szerint — összesen 500 tonna bomba érte.

98 A két bombázás az épületekben mintegy 50%-os, a berendezésekben pedig mintegy 40%-os károkat okozott, összesen 77 963 230 Pengő értékben.

99 Mivel az ammóniagyár 50—60%-os károkat szenvedett el, jelentős salétromsavhiány állt be, ami súlyos zavarokat okozott a Honvédelmi Minisztérium által megrendelt lőpor- és robbanóanyag-termelésben. Mivel csak havi 200 ezer kg salétromsav - a szükséglet egynegyede állt rendelkezésre, a balatonfűzfői Nitrokémiai Ipartelepek Rt. a lakkgyapot gyártását leállította, hogy a hadifontosságú lőpor, lemezes- és nyers tri, pentritolt stb. gyártása folyamatos legyen. Július 20-án a gyár igazgatósága tervbe vette a murvabányánál építendő óvóhelyrendszer kiépítését, melyhez az Iparügyi Minisztériumból 360 ezer db tégla és 1200 mázsa portlandcement kiutalását kérték. Az építést engedélyezték, de építőanyagot nem tudtak kiutalni. Hosszas huzavona után — a Liska-féle építővállalat — csak augusztus 28-án tudta az alagútóvóhely fúrási munkálatait megkezdeni. Az alagútóvóhely a gyártól kb. ezer méterre épült, három méterrel a föld alatt, a 180 méter hosszú, 2,5 méter széles és 2,5 méter magas dongaboltozat alatt 720 ember talált védelmet. A Liska-féle cég a nyersolajfeldolgozó üzemek föld alá helyezésére is tett ajánlaot, amelyet a HM. és az Iparügyi Minisztérium elfogadott, de ennek kiépítésére már nem került sor.

100 Július 14-e után romeltakarítás és helyreállítási munkák céljaira több kisegítő katonai munkásszázadot vezényeltek Pétre: így a szentendrei 701/305. kisegítő munkásszázadot (107 fő és 6 fő keret), az apahidai 101/353. kisegítő munkásfélszázadot (107 fő és 10 fő keret), az újszegedi 105/304. kisegítő munkásfélszázadot (107 fő és 11 fő keret), valamint a 104/302. kisegítő munkásfélszázadot (222 fő és 17 fő keret.) A július 15-i nyugalom után, másnap 16-án újra hatalmas amerikai kötelékek repülték át a Balaton légterét németországi célpontok felé tartva. Délelőtt 09 óra 30 perc körül a veszprémi repülőtérről harcba vetett 101. honvéd honi vadászrepülőosztály egyik egysége Pápától nyugatra megtámadott egy 130 négymotoros bombázóból álló köteléket. Bajczy József főhadnagy gépágyútüzében — Kenyéri légterében - az egyik amerikai B-24. „Liberator" találatot kapott, nagy magasságban felrobbant és teljes személyzetével együtt megsemmisült. Július 17—27. között újra viszonylagos nyugalom honolt az ország — és Veszprém megye — légterében, s csak 27-én délelőtt 08 óra 30 perc körül hatolt be az ország délnyugati légterébe mintegy ötszáz amerikai bombázó- és vadászrepülőgép, Budapest ellen hajtva végre súlyos légitámadást. A magyar 101. honvéd honi vadászrepülőosztályt azonnal riasztották. A magyar vadászok Balatonfüred felett találkoztak a német 8. honi vadászrepülő-hadosztály kötelékeivel, majd a Balaton és Székesfehérvár közti légtérben megtámadták az amerikai bombázókat. Az amerikai kísérő vada szókkal kibontakozó légiharcban a magyar vadászok két amerikai P—51. „Mustang" egymotoros vadászrepülőgépet lelőttek. Az egyiket — Skulka Zoltán szakaszvezető — a Balaton felett lőtte le, s a 190