A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Veress D. Csaba: Veszprém megye és a Szövetséges Hatalmak stratégiai légitámadásai a II. világháborúban

Junius 13-i szünet után, június 14-én délelőtt mintegy hatszáz amerikai bombázó- és vadászrepülőgép hatolt be az ország délnyugati légterébe. Délclőtt 10 óra körül harcba vetették - a német 8. honi vadászrepülőhadosztály mintegy 80 db Messerschmitt Me. 109-es és Focke-Wulf FW-190-es vadászrepülőgépe mellett — a magyar 101. honvéd honi vadászrepülő-osztály mindhárom századát is, amelyek a Balaton-Bakony-Vértes légterében összecsaptak a mintegy 120 db amerikai kísérő-vadászrepülőgéppel. A németek veszteségei ismeretlenek. A magyarok két gépet vesztettek: az egyiknek, amely Csókahegy oldalában zuhant le pilótája (Király Gyula hadnagy) is meghalt, míg a másik (Forró Pál hadnagy) Várpalotától északra hajtott végre kényszerleszállást. A légvédelmi tüzérség 11 db, a német vadászok kettő, a magyar vadászok öt amerikai repülőgépet lőttek le. Az egyik P-38. „Lightning" vadászgépet - Debrődy György hadnagy — lőtte le Dudartól keletre; a gép a Cigány-tónál zuhant le és felrobbant. Heves légiharc tombolt Pétfürdő és Veszprém légterében is. Itt lőtték le az amerikai 14. vadászrepülőezred 49. vadászrepülő-századának parancsnokát, Louis Benne alezredest is, aki utólag leírta a légiharcot.

69 Ezek szerint századának 15 db P-38. „Lightning" gépét Pétfürdő északi légterében ötven német és magyar vadászrepülőgép támadta meg. Az első összecsapásban Benne alezredes lelőtt egy Me. 109-est, de a harc forgatagában — miközben az eddigi 4000 méterről 8000 méterre akart emelkedni - négy német Me. 109-es támadta meg és lelőtte. Az alezredes zuhanórepülésbe fogott égő gépéből szerencsésen kiugrott. Valószínűleg ő volt az, aki a veszprémi Margit-templom közelében ért földet ejtőernyőn, s sérülései miatt azonnal a városi kórházba szállították, ahol — emlékirata szerint — meglátogatta az őt lelövő német pilóta. A vadászkötelékek között dúló légiharc közepette, 15. ábra. Az égő péti ipartelepek az 1944. június 14-i amerikai bombatámadás után. Fig. 15 : Industrial Works Pét in flames after air-raid of American bombers on 14th of June 1944 két amerikai bombázórepülő-osztály — egyenként 27—27 db négymotoros géppel — északi és északnyugati irányból, 11 óra előtt néhány perccel bombatámadást hajtott végre a Péti Nitrogénművek ellen. A bombasorozatok — mintegy 1500 db bomba — északnyugati irányból délkeleti irányba, átlósan érték a gyártelep 50 k. holdnyi területét. A bombáknak azonban csak egyharmada érte a gyártelepet, a többi célt tévesztve a Pét patak völgyében, a futball pályán, a Csererdőben és a gyárteleptől délkeletre húzódó földeken robbant fel.

70 A két hullámban támadó amerikai bombázók bombasorozatai azonban nem a tervezett célt — a benzinfinomító Kraktelepet — találták el, hanem az amerikaiak számára másodlagos fontosságú nitrogénsorozat üzemeit pusztították el. A Központi Laboratórium több találatot kapott és teljes berendezésével együtt porrá égett. A triklór-etilén üzem 75%-os épület- és 40%-os berendezéskárokat szenvedett el. A szénkénegüzem épületeit 45%-os, berendezéseit 15%-os rombolások érték. A salétromsav-töményítőt ért kár 75—80%-os volt, a régi koncentrált savüzem épületeinek É-i sarkát több bombatalálat érte, s a berendezések 50%-a tönkrement. A 3000 vagonos pétisóraktár terjesen megsemmisült.- A zsírsavüzem és a mészkőtörő 25—30%-os károkat szenvedett el. Nem sérült meg, de a támadás után leállították az etilén- és műanyagkísérleti üzemeket. A Gázgyár nem kapott jelentősebb találatokat, de a kemencék gyors kihűlése miatt a szilikát-téglák tönkrementek, s ugyanakkor megsemmisültek a gázkülsővezetékek és a gáztárolók. Az amerikai támadás elsődleges célját képező benzinfinomító Kraküzemeket csak kisebb károk érték. A légköri nyomással dolgozó dessztillálós toppingrészleg épületkárai mindössze 5%-ot tettek ki, berendezéseit is csak könnyen kijavítható károk érték, szivattyúi épek maradtak. Mivel — a május 19-én tervbe vett — szilánkvédőfalak még nem készültek el, jelentősebb károk érték a vezetékhálózatot és a tartályparkot. A 12 733 m

3-es tartályparkból teljesen tönkrement 7118 m

3 és megsérült 3772 m

3

. (Két — egyenként — 2000 m

3-es tartály teljesen megsemmisült.) A kenőolajüzem ugyancsak 50%-ban tönkrement, s a gyár erőtelepének sodronykötél-állomása, a függőpálya vasszerkezete, ipari vízműve, 1720 és 2000 m

3 -es hűtőtornyai 50—60%-os károkat szenvedtek el, a vízlágyító és az áramfejlesztő ugyanakkor teljesen tönkrement. A kazánházat ugyancsak 5%-os kár érte, de a szénelevátor sérülései miatt használhatatlanná vált. A súlyos bombakárokat fokozta a kibontakozó tűzvész, amelyet az első órákban megfékezni sem lehetett, mivel a gyártelep tűzoltóberendezései teljesen megsemmisültek.

71 A bombatámadásnak 37 sebesült és 38 halálos áldozata volt. Ezek közül 17 polgári személy (3 műszaki vezető, 13 munkás, egy nő) a helyszínen halt meg, 4 személy (3 íérfi és 1 nő) a veszprémi kórházba szállítás közben vesztette életét. A gyártelepen dolgozó román katonai munkaszolgálatosok közül 7 ember, egyéb magyar katonai alakuía185