A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Veress D. Csaba: Veszprém megye és a Szövetséges Hatalmak stratégiai légitámadásai a II. világháborúban

kiképző osztályai foglalták el. A Veszprém-jutási repülőtéren a bombázó kiképzőosztály működött: a vízszintes bombázó kiképzőszázad Ju—86. E—2-es és Caproni Ca—135-ös kétmotoros, a zuhanóbombázó kiképzőszázad pedig JU-87-es gépekkel volt felszerelve. A tapolcai T-I-es és T-2-es repülőtereken a vadászrepülő kiképzőosztály működött. A pápai repülőtéren állomásozó 1. honvéd szállítórepülő-század 6 db Ca-101-es és 4 db SM-75-ös repülőgépét harctéri szolgálatba állították. (Az utóbbiakból egyik augusztusban a Kárpátokban, egy másik pedig november 4-én Budaörsön zuhant le és pusztult el személyzetével és utasaival együtt). Az 1. honvéd ejtőernyőszászlóaljat (pk.: Szügyi Zoltán ezredes) 1944. májusáig nem vezényelték a frontra, hanem Pápán állomásozott. 1941. nyarán — a német és a velük szövetséges hadseregek gyors előnyomulása ellenére - állandóan fennállott egy szovjet légi- vagy ejtőernyős támadás lehetősége. Erre június 29-én központilag is figyelmeztették a polgári lakosságot, június 30-án pedig a honvédelmi minisztérium utasította a hadtestparancsnokságot az ejtőernyős figyelés és elhárítás megszervezésére. Ezt Veszprém megyében a III. hadtest végezte el. A hadtestparancsnokságok intézkedtek, hogy növeljék a csendőrőrsök tűzerejét, s valóságos „ejtőernyőspszichózist" keltve, tűzharcosokból, leventékből, cserkészekből „partizánvadász" csoportokat szerveztek. A III. hadtestparancsnokság azt is javasolta, hogy tiltsák be vagy erősen korlátozzák a — pl. Pápán is gyakorolt - vitorlázó repülést, mert ezek „ ... egyes községek határában céltalan izgalmat keltenek." Az izgalmat fokozta, hogy Veszprém megyéhez közeli területeken valóban előfordultak szovjet ejtőernyősök. így pl. 1941. július 6-án a zalaegerszegi állomásparancsnokság egységei Sárhida határában két szovjet ejtőernyőst elfogtak. Augusztus 18-án délelőtt egy szovjet repülőgép Komárom légteréig hatolt be és tíz bombát dobott le a város katonai célpontjaira. Október 7-én 16 óra körül pedig Nyúl és Écs, valamint Tényő községek határában észleltek szovjet ejtőernyősöket, de elfogni nem sikerült őket.

28 A fentiek miatt, 1941. szeptember 7-én újra elrendelték országosan a légoltalmi és légvédelmi készültséget. A megyei sajtó is felhívta a polgári lakosság figyelmét arra, hogy „ ... Légvédelmi riadóra bármikor lehet számítani Veszprémben!" Újra elrendelték az — április 28—29-én leszerelt — hatósági légoltalmi osztagok felszerelését és készenlétbe állítását. 1941. november 17-én 15—17 óra között Pápán szirénapróbát tartottak, ami a varosban nagy riadalmat okozott, mert a lakosság nagyrésze nem ismerte az előtte való napokban kiadott figyelmeztetéseket. A Légoltalmi Liga veszprémi csoportja is fokozta tevékenységét, s az év második felében 11 tanfolyamot tartottak, s összesen 557 személyt képeztek ki. Ugyanakkor újra életbe léptették — az 1941. április 20-án elrendelt, az elsötétítés alatt elkövetett bűncselekmények elleni — statáriumot. Röviddel ezután elfogták és október 14-én halálra ítélték — majd november 7-én a veszprémi törvényszéki fogház udvarán felakasztották — a többszörösen büntetett Balogh János (Janó) nevű betörőt, aki egyik betörését elsötétítés után követte el.

29 Annak ellenére, hogy 1941. szeptemberétől 1942. szeptemberéig — egy teljes éven át — teljes légi nyugalom volt Magyarországon s ezen belül Veszprém megyében, a Légoltalmi Liga helyi szervei és a polgári hatóságok időnként eszébe juttatták a polgári lakosságnak, hogy háború van — és a légitámadások veszélye továbbra is fenyeget. 1942. április 4-én a pápai polgármester felszólította a háztulajdonosokat, hogy az előírt légoltalmi felszereléseket — a házcsoportparancsnok javaslata alapján — sürgősen szerezzék be, ellenőrizzék, hogy ki van-e függesztve a „Légoltalmi Tennivalók!" és a „Légoltalmi Tájékoztató!" с nyomtatvány, a padlás fel van-e szerelve vízzel feltöltött 10 literes tartállyal, 2 db lapáttal, 2 db vederrel és fél köbméter homokkal. 1942. tavaszán a magyar kormány az olasz Fiat Művektől 14 db hárommotoros (egyenként 770 LE-s motorok, 390 km óránkénti sebesség, 14 utasülés) Fiat G-l2. típusú szállítórepülő-gépet rendelt a pápai 1. honvéd ejtőernyős-zászlóaljat kiszolgáló 1. szállítórepülő-század számára, mivel annak állományában már nem volt használható szállító repülőgép. Május elejétől magyar pilóták négy gépet repültek át Torinóból Pápára, amelyek közül az egyik május 2-án Vasszécsénynél lezuhant. Az ötödik — és egyben az utolsó - gépet azonban csak két év múlva, 1944. szeptember 5-én szállították Pápára. A gépeket ejtőernyős kiképzésre alkalmazták.

30 (3. ábra) A négy év óta tartó számos légoltalmi próbariasztás után akkor került sor az első tényleges légitámadásra, amikor az országtól legtávolabb húzódtak a frontvonalak. 1942. szeptember 4-én éjszaka 23 óra 35 perckor - a Kalinin és Romenszkoje repülőterekről felszálló — szovjet távolbombázó kötelékek Zágrá3. ábra. Magyar Caproni Ca-101. szállítórepüló'gép és ejtőernyős katonák. (1941) Exner István gyűjteményéből. Fig. 3: Hungarian freighter Caproni Ca-101 and paratroopers (1941) Collection István Exner 175