A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Veress D. Csaba: Veszprém megye és a Szövetséges Hatalmak stratégiai légitámadásai a II. világháborúban

4. ábra. Pápai ejtőernyősök gyakorlaton. (1942) Fig. 4: Paratroopers from Pápa on exercise (1942) big és Budapestig repültek be, s bombázták a két fővárost. A váratlan szovjet légitámadás után másnap az egész országra vonatkozóan elrendelték a legszigorúbb elsötétítést és a légvédelmi óvóhelyek azonnali rendbetételét. A következő szovjet légitámadásra szeptember 9-ről 10-re forduló éjszaka, 22 órától 01 óráig került sor, amikoris öt hullámban és 8000 méteres magasságban 30—40 szovjet kétmotoros DB—3-as mintájú bombázórepülőgép jelent meg — gépenként 800 kg bombateherrel - az ország légterében. Az egyik — tíz gépből álló - kötelék Veszprém-AjkaPápa légterében repült (Pápa felett háromszor is megjelentek a gépek), de a tökéletes elsötétítés miatt szervezett bombatámadásra nem került sor. A szovjet bombázók csak a Bakonyban észlelt fénypontokra — szabadban éjszakázó pásztorok tüzeire — dobtak bombákat, s így bombák robbantak a Farkasgyepű körüli erdős hegyek között.

31 A váratlanul előállott tényleges veszélyhelyzet miatt a hatóságok nagyobb szigorral torolták meg a légoltalmi szabályok elleni vétségeket, így a pápai rendőrség több személy ellen kihágási eljárást indított a tökéletlen elsötétítés miatt. Ugyanakkor a Légoltalmi Liga pápai csoportja október 10—tői 8 órás utánképző tanfolyamot indított a házcsoportparancsnokok, körzetparancsnokok és helyetteseik részére.

32 A megye légoltalmi parancsnoksága november 15-én elrendelte, hogy 21-től minden szombaton 13 órakor a hatósági légoltalmi szervezetek szirénapróbát tartanak a „légiveszély elmúlt!" jelzés alkalmával. A megye légterében fokozódott a saját repülőgépek tevékenysége. Ugyanis 1942. őszétől - a veszprémi repülőtéren működő 1. repülőhadosztály kiképzőosztálya mellé az eddig Kassán levő Repülő Akadémia II. évfolyamát is Veszprémbe, illetve Szentkirályszabadjára telepítették. (4. ábra) A kiképzések során — 1942. szeptember és 1943. október között számos repülőbaleset történt. Nyolc lezuhanásnál történt emberhalál, 21 oktató és növendék halt meg. így pl. 1942. szeptember 21-én délután egy Ca-135. típusú kétmotoros gép egyik motorja kiszakadt. A gép Hárskútnál lezuhant, négyfőnyi személyzete meghalt. 1943. július 23-án egy Ju—86-os gép magasságmérő hibája miatt a Csererdőben zuhant le, a gép roncsai között három ember meghalt. 1943. szeptember 4-én délben — a jutási páncélos alakulattal közösen rendezett hadgyakorlat során — a parancsnoki gép zuhant le, egy repülő- és egy páncélosszázados meghalt.

33 (5. ábra) 1943. februártól egyre sürgősebbé vált a megye légvédelmének megszervezése. 1943. február 27-én a m. kir. Honvédelmi Minisztérium részéről felmerült az a terv, hogy az I. légoltalmi csoportba sorolt ipartelepek légvédelmére a jugoszláv hadseregtől zsákmányolt 133 db erődgéppuskát használják fel. Ezekből 6 db-ot kapott volna Veszprém, 4—4 db-ot Peremarton, Papkeszi, 2—2 db-ot Várpalota, Fűzfő, géppuskánként 10—10 ezer darab lőszerrel. A géppuskákat az érdekelt üzemeknek kellett volna megvásárolni, géppuskánként 24 ezer pengőért, kezelésüket pedig az üzemek polgári alkalmazottai látták volna el. A m. kir. honvéd Vezérkari Főnökségnek azonban az volt a véleménye, hogy „. .. Nem tartja célszerűnek polgári szerveket, különösen esetleg kommunista érzelmű gyári munkásokat felfegyverezni!" A tervéket végül is elvetették, mivel a géppuskáknak legfeljebb lélektani hatásuk lett volna, hatástalanságuk miatt semmi értelme nem volt alkalmazásuknak. Az ipartelepek légvé5. ábra. Magyar Fiat CR-42. vadászrepülőgép a tapolcai vadászkiképző-osztálynál. (1942) Fig. 5: Hungarian fighter plane Fiat CR-42 at training base Tapolca (1942) 176