A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

László Csaba: A balatönszőlősi református templom kutatása

ba, és onnan csak váltságdíj fejében engedte ki őket, — így pl. egy veszprémi nemesért két hordó bort fizettetett. A szőlősi temetőt és a Mária kápolnát feltörette, és az onnan elrabolt javakat várába vitette.

13 Nem tudjuk, hogy Tamást a király mivel büntette, de feltételezhetjük, hogy nem kapott súlyos büntetést, mivel I. Károly szűkebb környezetéhez tartozott.

14 Néhány hónappal később Ányos újból földet vett. Ebből az oklevélből tudjuk, hogy Miklós papnak birtoka volt Szőlősön, de arról nem értesülünk, hogy Miklós hol pap, esetleg plébános.

15 1318-ban Arnold és Volpod fiaikkal együtt a veszprémi káptalan nemes jobbágyainak sorába léptek. Feltehetően Tamás hatalmaskodása kényszerítette erre a tehetős nemeseket, hiszen ők azok, akik a század elején már bérbe vettek a tihanyi apátságtól szőlősi és kövesdi földeket.

16 Ezeken a birtokokon emeltek 1320-ban kőépületet ill. tornyot: „aedifitia lapidea"-t és „turris"^.

1 7 I. Károly 1323-ban szőlősi földeket adott vissza a veszprémi püspöknek és káptalannak, amelyeket előzőleg királyi ül. királynői jog címén foglalt le. Mivel ezen jog pontos tartalmát a kutatás eddig még nem tisztázta, nem tudjuk, hogy a fenti adat korábbi birtokviszonyra utal-e.

! 8 Húsz évvel később Péter szőlősi villicus és társai pereskedtek a veszprémi káptalannal, királyi és királynői szabad tárnokoknak vallván magukat, kiválni igyekeztek az egyház szolgálatából. A per egyezséggel zárult, amelynek értelmében Péter és társai visszaadták az addig saját jogon bírt részek tulajdonjogát a káptalannak, cserébe a föld haszonélvezetéért. így tehát a szőlősi jobbágyok kísérlete kudarcot vallott, nem tudtak felemelkedni a nemesi rétegbe, és kitörni a káptalan hatalmából.

19 1. ábra. Helyszínrajz Abb. 1 : Lageplan 114 2. ábra. A templom déli homlokzata kutatás előtt Abb. 2: Südfront der Kirche vor der Erforschung A XV. század folyamán a vázsonyi pálosok és a Rozgonyiak is birtokoltak földet Szőlősön.

20 Nem tudjuk pontosan, hogy a templom mikortól plébániás egyház. A pápai tizedjegyzékben nem szerepel. 1343-ban Péter és társai perénél a „prope ecclesiam Beate Virginis" hely megjelöléssel találkozunk. Ezek szerint ekkor már plébánia lehet Szőlősön.

21 Ugyanezt támasztja alá egy későbbi adat. 1373-ban hallunk András papról. Mivel András a pécselyi Miklós pappal és a vázsonyi Péter pappal együtt egy tihanyi apátsággal kapcsolatos perben tanúskodott, és mivel mindkét község szerepel a tizedjegyzékben, feltételezzük, hogy a két plébánossal együtt tanúskodó és ugyancsak sacerdosként említett András is plébános/

2 A Mohács utáni években több adóösszeírásban szerepelt Szőlős. Mindegyik a falu fokozatos elszegényedését mutatta. Egyházi birtokosok a XVI. század első felében: a veszprémi és a fehérvári káptalan, a tihanyi és a zirci apátság.

23 Közülük a zirci apátság 1575ben kilép, elzálogosítja birtokát Thury Benedeknek és Farkasnak.

24 A község újkori történetéről a tihanyi apátság XVII—XVIII. századi urbáriumai tájékoztatnak.

25 Az időközben protestánssá lett templomot 1796ban átépítették. A múlt század első felében a veszprémi káptalan, a tihanyi apátság és nemesi családok voltak birtokosok a faluban.

2 7 Rómer Flóris 1861-ben járt Szőlősön és feljegyzéseket készített a templomról.

2 8 Utoljára 1943-ban tatarozták az épületet.