Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Természettudomány (Veszprém, 1980)

BUBICS ISTVÁN: Római és középkori kőfaragványok petrográfiai vizsgálata

A Balaton -felvidék éc-i perm kifej lódsse 9. ábra: A Balaton-felvidék ÉK-i perm kori kifejlődése Abb. 9: Die permische Ausbildung des nordwestlichen Trils vom Balaton-Hochland szarkofág miocén korú, ezen belül a tartonai emelet lajtamészkő fáciesébe tartozik. Végül a 14. sz. minta felsőpannon eredetre utal A földtani kor meghatározása után nézzük, nülyen lehetőség van az egykori bányahely megközelítésére teljesen földtani és kőzettani alapon. A felső perm kőzetkifejlődéseit, mint már említettem, a Balaton mentén két területrészen találhatjuk. A DNY-i területen Badacsonyörs, Balatonrendes, Kővágóörs, Balatonszepezd területein. Itt a kialakult társzíni morfológia is kedvező bányakialakításra (8. ábra). Az ÉK-i Alsóörs, Káptalanfüred, Balatonalmádi területén, ugyancsak kedvező meredek falak teszik hozzáférhetővé a perm korú konglomerátumot és homokkövet (9. ábra). Azt is tudjuk, hogy a két terület kőzeteinek legfontosabb megkülönböztető jeüemzője a kötőanyag különbözősége. így tehát a permi homokkő vonatkozásában az mindenképpen rögzíthető, hogy melyik területrészről származik. A pontosabb helymegjelölést területi bejárás, esetleg valanulyen régészeti lelet segítheti elő. A minták konkrét vizsgálata után az alábbi mondható: A Balaton DNY-i permi területéről (Badacsonyörs, Révfülöp) származik az 1, 2, 3, 4, 8, 12-es sorszámú minta, míg ÉK-i (Alsóörs, Balatonalmádi) kifejlődésre utal az 5, 6, 7, 9, 10, 1 l-es sorszámú minták faragványanyaga. A 13. sz. faragvány - mint azt megállapítottuk - miocén korú lajtamészkő. Ez a kőzetkifejlődés bányászatra is alkalmas kifejlődésben a Várpalota meUetti Bánta-pusztán található legközelebb. Ezen kívül üyen kőzet van felszínen Fertőrákoson és Budapest D-DK-i előterében (Nagytétény, Sóskút stb.). Feltételezhető azonban, hogy ez a szarkofág nem a távolabbi lelőhelyekről származik. A szarkofág Paloznakról került elő, így minden valószínűség megvan arra, hogy a kőzet származásának helyét a bánta-pusztai bányához rögzítsük. A 14. sz. faragványt felsőpannon homokkőből készítették. Ilyen kifejlődésű homokkövet ismerünk Rezi, Hévízszentandrás és Kar macs környékén. Ezek régi bányahelyek. Hasonló kifejlődés van még - ahol bányászat is folyt — a balatonfőkajári Somlyó-hegyen. Ez utóbbi lelőhelyet a rómaiak is ismerhették, mégis a szóban forgó faragvány összetétele nem utal a Balatonfőkajárról ismert homokkő-összetételre. Ugyanis a balatonfőkajári előfordulás lepusztulási területe karbon, devon és szilur metamorfitok (átalakult kőzetek). így az itt kifejlődött homokkövekben túlsúlyban vannak a metamorf kőzetek elegyrészei A faragvány kőzetének származási helye pontosan nem dönthető eL Keszthely-Rezi környéki homokkövek kedvelt alapanyagát képezték úgy a római, mint a középkori szobrászatnak, iüetve épületszobrászatnak. Vékony lemezes kifejlődését építőkőként használták. Erre példa lehetne a fenékpusztai Valcum területén megmunkálatlan és faragott kőként is nagy tömegben található felsőpannon homokkő, mely minden bizonnyal Keszthely környéki lelőhelyekről származik. Sajnos, ez a tény nem bizonyítja a szóban forgó faragvány innen való származását, a kérdés eldöntése további vizsgálatot igényel.