Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Természettudomány (Veszprém, 1980)
BUBICS ISTVÁN: Római és középkori kőfaragványok petrográfiai vizsgálata
A Ba.aton-fervídéV DNy-i perm kifejlődése M = -i : ^OOOOO 0 A 2 3km » 1 1 1 Y paieoxoós Wzétek. ft fei»5p«mn konglomeralujrr. » homokká -a kőfejtők permi KorriokJc&Den B a 8. ábra: A Balaton-felvidék DNY-i részének perm kori kifejlődése Abb. 8: Die permische Ausbildung des südwestlichen Teils vom Balaton-Hochland Történelmi kor: középkor. Földtani idő: felső perm. Leltári szám: 65,454,1 Vörös, vörösbarna homokkő, apró pórusos szerkezettel. Ásványai lényeges eltérést nem mutatnak az eddig vizsgált kőzetekétől. Kötőanyagában nagyobb szerepet kap a limonit, mellette a kova, a chamozit és nagyon kevés karbonát. Széndioxid-tartalom: 0,50%. 11. Sírkő: Veszprém, kőtár. Faragvány lelőhelye: Felsőörs. Történelmi kor: középkor. Földtani idő: felső perm. Leltári szám: 65,411,2 összetétele azonos a 10. sz. faragvány anyagával. 12. Oroszlánfejes kő gyám: Veszprém, kőtár. Faragvány lelőhelye: Felsőörs. Történelmi kor: középkor. Földtani idő: felső perm. Leltári szám: 26,90/1909 Vörös, lilásvörös, durvaszemcséjű homokkő, összetétele: kőzettörmelék, kvarc és muszkovit, kötőanyaga kova és chamozit. 13. Szarkofág: Tihany, kőtár. Faragvány lelőhelye: Paloznak. Történelmi kor: III. század. Földtani idő: miocén. Leltári szám: 72,1,1 Homokos biogén mészkő. Irányítatlan szövetű, közepes szemcseméretű. Színe fehér, sárgásfehér-szürke foltos. A felületen elszórtan kioldásból visszamaradó üregek vannak, melyek 1,0-1,5 mm nagyságúak. Ásványai: kalcit, agyagásvány, kvarc, ortoklász, zöldamfibol, klorit, glaukonit, titanit, magnetit. A kőzetben igen nagy mennyiségben szerepel a biogén és egyéb törmelék. Az utóbbi között elsősorban magmás és metamorf kőzettörmelékek dominálnak. Ezen belül a kristálytöredékek jelentősek, melyek kvarcanyagúak. A magmás kőzettöredékek nagyobbrészt granitoid kőzetek származékai, melyek meüett amfiboldacit töredékek is vannak. Az amfiboldacit porfiros szövetű, melyben kvarc, amfibol, klorit, titanit, magnetit és ümonit ismerhető fel. A kőzetszemcsék jól kerekítettek, mérete 700 mikron. A szemcsék a mészanyag érintkezése mentén erősen Umonitosak. A biogén törmelékanyagban süntüske, Lithothamnium sp. Bryozoa, Foraminifera, Crinoidea és Echinodermata vázelemek ismerhetők fel Ezek mérete, bár eléri az 1000-1300 mikront, pontos meghatározásuk a töredékes jeüeg miatt nem volt lehetséges. A törmelékes elegyrészeket agyagásvány tartalmú mikrokristályos kalcit cementálja. A kőzet C0 2-tartalma 22,70%, a CaC0 3 51,54%. 14. Diana relief: Veszprém, kőtár. Faragvány lelőhelye: Balatonfőkajár. Történelmi kor: római. Földtani idő: Püocén (f. pannon) Leltári szám: 55,279,1 E kőzet egyenletesen közepes szemcseméretű homokkő. Színe sárga, húspiros foltokkal. A limonitosabb helyeken rozsdás, okkerszínű, összetétele: kvarc, földpát, muszkovit, ümonit, kőzettörmelék, apatit. A kvarc többsége magmás származású, csak ritkán unduláló és mozaikszerkezetű. Gyakran tartalmaz cirkont és apatit zárványt. A földpát ikerlemezes plagioklász, általában töredezett, sarkos, alig koptatott. A kőzet kötőanyaga mikrokristályos kalcit. C0 2-tartalma 19,80%. ősmaradványt nem tartalmaz. Összesítés, értékelés A megvizsgált faragványok kőzetanyaga három különböző földtani kor képződménye. Túlsúlyban a felső perm korú vörös homokkő van. Ezek: 1-12. sorszámú minták. A 13. sz.
