Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Természettudomány (Veszprém, 1980)

BUBICS ISTVÁN: Római és középkori kőfaragványok petrográfiai vizsgálata

6. ábra: Vulkánit (amfiboldacit) törmelékszemcse biogén mészkőben, mely a 13. sz. szarkofág anyaga. Egyenes Nikol, nagyítás; 2S6 x Abb. 6: Vulkánit (Amphiboldazit) Trümmer ún biogenen Kalkstein ist das Material des Sarkophages No. 13. Gerade Nik., vergr.: 256 x 7. ábra: Bryozoa metszet a 13. sz. szarkofág anyagában. Egyenes Nikol, nagyítás; 40 x Abb. 7: Bryozoen-Schliffim Material des Sarkophages No. 13. Gerade Nik., vergr.: 40 x sodás alapján egy közeli kvarcporfír terület lepusztulásának termékét látjuk magunk eló'tt. A vulkánitok jól koptatottak, méretük 200-1000 mikron között van. A kvarcanyagú törmelékek között gyakori a metamorf kvarcit, mely tömeges és irányított szövetű. Kevés a muszkovit. A kötőanyag itt is kriptokristályos kalcedon és chamozit. 5. Másodlagos lezárókő: Tihany, kőtár. Faragvány lelőhelye: Paloznak. Történelmi kor: IV. század. Földtani idő: felsőperm Leltári szám: Makroszkópos leírás: Limonitos homokkő: Enyhén irányított textúrájú, inhomogén, durvaszemcsés. Színe üla, sötétebb és világosabb árnyalatban. A gyenge irányítottság és rétegződés a változó szemcseméret elrendezéséből fakad. A réteglemezek porozitásban is különbözők. A durvaszemcséjű réteglemezekben gyakoribb az apró üreg és könnyebben szétesik. A szemcsék mérete meghaladja a 2 mm-t. A finomabb szemcsés rétegek tömörek, sötétebb színárnyalatúak. A szemcsék mérete átlagosan 0,4-0,5 mm. Mikroszkópos leírás: A kőzet fő kőzetalkotói - a kvarc, muszkovit, szeriéit, vulkánit és kvarcanyagú törmelékek: alárendelten - turmalin, cirkon. A vulkáni törmelékanyag mennyisége megközelíti az 50%-ot. Többsége gyengén rekrisztalizált (újrakristályosodott), néhány szemcse agyagásványosan bontott. A törmelékekjói koptatottak, maximális méretük 1700 mikron. Erősen oxidatív lepusztulási termékek, melyet a limonitos átitatódás jól jelez. A kvarcanyagú törmelékek között gyakori a kvarcit és a szericites kvarcit. A kvarckristálytöredékek többsége normál kioltású, magmás eredetű. A kőzetben aránylag kevés a muszkovit, mely a hasadási lapok mentén jelentős ümonitot tartalmaz. A kötőanyag kriptokristályos kalcedon és sugarasan rendeződött chamozit, mely mellett apró kalcit- (ankerit? ) kristályok is találhatók. A kőzet karbonáttartalma: CaC0

3-l,5%, CO,-0,66%. A továbbiakban az azonos földtani korú kőzeteknél a részletes leírást elhagyom, mivel a vizsgált kőzetek meglehetősen egyveretűek, csupán a megkülönböztetést szolgáló jellegeket emelem ki. 6. Oszlopfő: Veszprém, kőtár. Faragvány lelőhelye: Vörösberény. Történelmi kor: IV. század. Földtani idő: felső perm. Leltári szám: 65,437,1 Vörös, ülásvörös, durvaszemcséjű homokkő. Ásványa: kvarc, kőzettörmelék, nagyon kevés muszkovit. Kötőanyaga: kalcedon, chamozit, elszórtan kalcit. C0

2 -tartalma 0,60%. 7. Oszlopfő: Veszprém, kőtár. Faragvány lelőhelye: Ismeretlen. Földtani idő: felső perm. Leltári szám: Homokkő, mely vörös, ülásvörös, közepes szemcseméretű. Ásványai: kvarc, kőzettörmelék, muszkovit. Kötőanyaga: kalcedon, chamozit, valamivel több kalcit. Széndioxid-tartalma: 0,72%. 8. Oszlopfő: Veszprém, kőtár. Faragvány lelőhelye: Balatonakali. Történelmi kor: IV. század. Földtani idő: felső perm. Leltári szám: 55,283,9 Homokkő, mely enyhén ülásvörös, közepes szemcseméretű. Ásványai: kvarc, kőzettörmelék, muszkovit, erősen limonitos szemcsék. Kötőanyaga: mikrokristályos kova, kevés chamozit, kalcitot nem tartalmaz. 9. Oszlop: Veszprém, kőtár. Faragvány lelőhelye: Balatonalmádi. Történelmi kor: késő római. Földtani idő: felső perm. Leltári szám: 55,283,19-20 Vörös, vörösbarna homokkő, helyenként üla foltokkal. Ásványai: kőzettörmelék, többnyúe metamorf eredetűek, muszkovit és kvarc. Kötőanyaga: kova és chamozit, szórtan kalcitszemcsékkeL Széndioxid-tartalma 0,62%. 10. Palmettás kőtöredék: Veszprém, kőtár. Faragvány lelőhelye: Csajág.