Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Természettudomány (Veszprém, 1980)

BUBICS ISTVÁN: A diszeli Halyagos-hegy bazaltjának földtani vizsgálata

7. ábra: Kokkolitos bazalt a mélyebb szintből Diszel III. bánya Abb. 7: Coccolithenhaltiger Basalt aus einem tieferen Niveau, Diszel — Betrieb in. kiömlése. A lávacsatorna minden valószínűség szerint a jelenleg is működő bánya alsó szintjének területén volt. A lávaömlés, úgy tűnik, egyetlen folyamattal ment végbe, de a kiömlött láva mennyiségét szabályozó pulzációk mellett. A kőfejtőkben és a fúrási maganyagokon egyértelműen megállapítható, hogy a láva gáz- és gőz- (könnyen illó) tartalma és ezzel a viszkozitása sem volt állandó a kiömlés során. A kutatás folyamán megismert különböző bazalttípusok települési helyzete és kőzettani jellege alapján a vulkáni folyamat az alábbiak szerint rekonstruálható. Az elsőként jelentkező lávaanyag, még az endogén erők túlfeszített állapotában, nagy mennyiségű gázt (CO, + vízgőz) tartalmaz. Ily módon a felszínre kerülő gázok expanziója miatt likacsos, sejtes szerkezettel szüárdult meg. A gázok által alkotott üregekben rendszerint sugaras szerkezetű kalcit, ritkábban zeolit keletkezett. A hígabban folyó láva gyorsan tovaterjed, de egyben gyorsan szüárduL így gyakran egymásra torlódó halmazok jönnek létre. Az izzón folyó láva felülete gyorsan hűl. A felületen kialakuló kéreg azonban felszakad, összetorlódik, és a mozgásban levő kőzetfolyadékon továbbsodródik, vagy elakadva betemetődik. A felszínre hatolt láva, a kiszórt vulkáni törmelékanyag többé-kevésbé egyenetlen térszínén elsősorban a kráterközeiben fekvő mélyedéseket tölti ki, majd az általános K-i lejtés irányában folyik tova. A viszonylag hígabban folyó, gázokban-gőzökben dúsabb lávát egy viszkózusabb lávaanyag követi. E viszkózusabb anyag nagy tömeggel érkezik a felszínre, és a korábbi lávaömlés irányába terjeszkedik, végül is egy elliptikus alaprajzú „dagadókúpot" formál. E folyamaton belül részjelenségek is megfigyelhetők, többek között az, hogy a láva viszkozitása ismét nő, melyen belül nagyobb viszkozitású óriásgócok sodródnak. A vulkáni tevékenység e köztes szakaszában a kráter Ny-i peremét még nem lépi túl a kiömlő anyag. A következő szakaszban azonban, amikor ismét egységesebben sűrű lávaanyag következik, már a Ny-i peremen kialakult sáncot is áttöri és túlfolyja azt. A vulkáni működés anyag szolgáltató folyamata ezzel befejeződik. A kráteren kívüli területeken tulajdonképpen a kiömléssel egyidőben és azt követően megindul a kőzetté válás folyamata. Miután rövid idő alatt nagy tömegű láva halmozódik fel, a láva lehűlése egyenlőtlen. Az atmoszférával közvetlen kapcsolatban levő felületi zóna gyorsan szilárdul. E gyorsan szilárduló, néhány méter vastagságú kéreg hőszigetelő tulajdonságánál fogva lehetőséget teremt a belső tömeg valamivel lassúbb kikristályosodására. Ily módon a lávakúp keresztmetszetében, felszínétől a belső tömeg felé haladva egyes komponensek (kőzetüveg) ritkulása vagy teljes elmaradása, valamint 8. ábra: Kokkolitos bazalt a felszíni zónából Abb. 8.: Coccolithenhaltiger Basalt aus der Oberflachenzone a fő alkotórészek (földpát, olivin) növekedése figyelhető meg. A lávakúp belső tömegének lassúbb kihűlésével hozható kapcsolatba a bazalt jellegzetes elválási formája is. Itt a kráterben és az alsó tömegekben öt- és hatszöges átmetszetű oszlopos elválás az uralkodó, míg a felszín felé pados elválások jelennek meg. Az is megfigyelhető, hogy azon a helyen, főleg a peremi részeken, ahol a láva kisebb vastagságban terült szét, csak pados elválású bazalt alakult ki. Az oszlopos elválású alsó tömeg és a felette települő pados bazalt között az átmenet folyamatos. Ez azt jelenti, ha az oszlopos bazalt felől indulunk el, az átmenethez közeledve az oszlopos elválásra csaknem merőlegesen egyre jobban érvényesül a pados elválási jelleg is. Az oszlopok helyzete rendszerint függőleges, különösképpen a kráter területén, de tapasztalhatók a kráterből minden irányban elhajló, a peremeken lapos ívben elfekvő oszlophalmazok is. Ebből arra következtethetünk, hogy az oszlopos kialakuláshoz a több kristályosodási időn túl BALKAY B. (1973) által megfigyelt kihűléses zsugorodásból származó feszültség is szükséges. A pados kifejlődésű zóna és a mindig alul fekvő oszlopos elválású bazalt határfelülete meglehetősen egyenlőtlen. Ennek oka az lehet, hogy a területre kiömlött lávaanyag különböző vastagságot ért el. így a nagyobb vastagságú helyeken az oszloposság is nagyobb vastagságban érvényesült, ellenkező esetben természetesen kisebb vastagságot érhetett el (4. ábra). 9. ábra: Oszlopos bazalt vékony csiszolata. Diszel — (I) alsó bányaszint Abb. 9: Dünnschliff vom Saulenbasalt. Diszel — (I.) unteres Grubenniveau