Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Természettudomány (Veszprém, 1980)

BUBICS ISTVÁN: A diszeli Halyagos-hegy bazaltjának földtani vizsgálata

10. ábra: Pados elválású, kissé kokkolitos bazalt vékonycsiszolata. Diszel — (I.) felső bányaszint Abb. 10: Dünnschliff vom bankig abgesonderten, etwas Coccolith enthaltenden Basalt. Diszel (I.) oberes Grubeniveau A vulkán szerkezeti felépítéséhez tartoznak még a pados elválású zónában található gömbhéjas elválást mutató koncentrikus szerkezetű óriás gócok (5. ábra). Ezek valószínű kialakulásáról már említést tettem. Az ilyen struktúrák jellegzetessége, hogy egy bizonyos mag körül a bazalt gömbhéjas elválást mutat. Ezek több köbméteres nagyságúak. Hogy ez még a hígfolyós állapotban különült el, az bizonyítja, hogy a körülötte lévő bazalt, illetve még megszüárdulás előtt a láva, a gócokat (koncentrátumokat) körülfolyja. Ma ez a jelenség abban érzéklődik, hogy a gócok környezetének elválási síkjai irányváltozás mellett hajlanak el. A diszeli nagy kőfejtőben a pados elválást mutató bazalt padosságának szerkezeti formája nagyon érdekes helyzeteket vesz fel. Ha a bányafalra rátekintünk (6. ábra), bizonyos „hullámos" alakulat bontakozik ki előttünk. E jelenség a különböző helyeken tett megfigyelésem szerint valószínű, hogy a láva viszkozitásának egyenlőtlenségét (gáztartalom), valamint az újonnan érkező lávaanyag áttöréseit jelöli a már kihűlőfélben lévő tömegen át. Nem kizárt tényezőként említhető a kifolyás során keletkező torlódás sem. Az itt megjelenő bazalt felső övében még egy olyan szerkezeti sajátságot kell megemlíteni, mely még endogén jelenségre vezethető vissza. Nevezetesen a pados elválású bazaltokban észlelhető „kukoricaköves" (kokkolitos) mikroszerkezet-változásról kell szólni. 11. ábra: Lyukacsos bazalt. Az üregek többségét kalcit tölti ki. I. bánya, felső szint É-i oldal Abb. 11: Basalt mit Hohlräumen. Der Grossteil der Hohraume wird mit Kalzit ausgefüllt Grube Nr. I. ober Niveau, nördliche Seite Az irodalmak tanúsága szerint e „kukoricaköves" (népiesen napszúrásos, ragyás) mikrostruktúra a bazaltban lévő földpátok bizonyos lebontása révén alakult ki. JUGOVICS L. (1963) vizsgálatai szerint a kukoricaköves (kokolhtos) struktúra a láva kihűlése előtt vagy azzal egyidejűleg megy végbe. Ezzel tulajdonképpen egyet is érthetünk, kiegészítve azzal, hogy a folyamat valójában egy autohidratációs (átgőzölés) jelenség. A kutatás fényt derített arra, hogy a kokkolitosságnak bizonyos fokozatai különböztethetők meg. A pados bazalt mélyebb helyzeteiben ez csupán 0,4-0,5 cm átmérőjű, kerek átmetszetű, világosszürke foltosodásban nyilvánul meg (7. ábra). A felső, az atmoszférával is kapcsolatban álló zónában a foltosodáson túl a kőzet hajszálrepedésekkel hálózott, és ezek mentén mogyorónyi darabokra hull szét. Egészen a felszín közelében az egyedi darabokat vasas, mangános máz vonja be, mely egyértelműen jelzi e szerkezetkialakuláshoz szükséges exogén másodlagos hatásokat. Ugyanerre utal az opak elegyrészek feloxidált volta is (8. ábra). Az egyedi apró „kokkolitok" további sajátossága, hogy milliméter vastagságú gömbhéjakra bontható. A gömbhéjas szerkezet azonban egy változó méretű, átlagosan egy cm átmérőjű mag körül található csupán. A mag belsejében találjuk a hidratált földpáthalmazt kiszürkült foltosodás alakjában. A kokkoütos bazaltra általában jellemző az egyenetlen törési felület, mely a bazaltot helyi használati tárgyak készítésére is alkalmassá tette 12. ábra: Lyukacsos bazalt. Kalcittal töltött üregek orientációja, a terhelés irányára merőleges. Diszel I. bánya felső szint. D-i oldal Abb. 12: Basalt mit Holhraumen. Die Orientation der mit Kalzit ausgefüllten Hohlräume ist vertikal zur Richtung der Belastung. Diszel, Grube Nr. 1. oberes Niveau, südliche Seite (malomkő, Halyagos-hegy, Boncostető). Földtani vonatkozásban a kokkolitosodásnak nagy jelentősége van a bazalthegyek máig bekövetkezett morfológiai alakulásában. Mint láttuk, a mindenkori felszíni zónában a kokkolitos bazalt apró darabokra esik szét. Ezt az aprózódást természetesen elősegíti az évszakok klimatikus változása is. Az így fellazított anyagot a csapadékvíz már könnyedén szállítja tovább. így nem csoda, hogy a hegy környezetében különböző vastagságú törmelék található. 4. Ásványos összetétel és kőzettani változatok A Halyagos-hegy bazaltjai között, az elválás és kokkolitosodás jól elkülöníthető bélyegein kívül, makroszkóposán még jó néhány bazaltváltozatot, vulkáni törmelékanyagot és a vulkáni fázis után keletkezett kőzeteket ismertünk meg. A vulkáni hegy tömegét azonban szövettani megkülönböztetés szerint a tömör (oszlopos, pados, kokkoütos) bazalt alkotja.