Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Természettudomány (Veszprém, 1980)
Dr. MARIÁN MIKLÓS-MARIÁN ORSOLYA: A Fenyőfői Ősfenyves kétéltűi és hüllői
herpetológiai szempontból - módosítást igényel. E vidék, az itt élő kétéltű-hüUő állomány típusai alapján, a síkság, minden bizonnyal a Kisalföld zoogeográfiai egységhez tartozik. Az ismertetett fajok trofizmusát, ezáltal az anyag-energia forgalomban elfoglalt helyüket vizsgálva, a következői: et állapíthatjuk meg: a kutatott terület arnfibiái és reptüiái, mint kinszumensek jelentős szerepet játszanak az élelemláncban. Mind karnivor, túlnyomó többségben insektivor faj és így, emberi szempontból jó hányban befolyásolják a biológiai egyensúly fennmaradását. Mind hasznos kártevőpusztító. Talán a tavi békát, mely részt vesz a hal- és kétéltű-ivadék ritkításában, meg a vízisiklót, amely kétéltűekkel, kisebb mértékben hallal táplálkozik, lehet némi - csak a halastavakban számításba kerülő - kártéteUel vádolni. Mérges kígyó a területen nem fordult elő. Amint az eddig elmondottakból kitűnik, e száraz vidéken a fauna fennmaradása a vízhez, mégpedig az egészséges vízhez kötött. A Fenyőfői ösfenyves jelentős része természetvédelem alatt áll. Ezért is, de általános környezetvédelmi szempontból is indokolt és sürgős teendő a fenyőfői Halastó (amely az utolsó években, antropogén hatásra, sajnálatosan leromlott) regenerálása (MARIÁN, 1977). IRODALOM - LITERATUR BERTALAN, K. (1957): Bauxitkutatás Fenyőfő, Csesznek és ' Dudar környékén. Földt. Int. Évk. 1957, 46, p. 455-468. DARNAI-DORNYAI, B. (1957): Bakony - Budapest, pp. 208. DANSZKY, I. (1963): Magyarország erdőfelújítási, erdőtelepítési kányelvei és eljárásai: IV. Dunántúli Középhegység erdőgazdasági tájcsoport. Budapest, p. 135-216. DELY, O. GY. (1969): Kétéltűek - Amphibia. In: Székessy: Magyarország állatvilága, 20, (3), - Budapest. FEJÉRVÁRY-LÁNGH, A. (1943): Beiträge und Berichtigungen zum Reptüien-Teü des ungarischen Faunenkataloges. - Fragm. Faun. Hung., 6,3. FEJÉRVÁRY-LÁNGH, A. (1943): Beiträge und Berichtigungen zum Amphibien-Teü des ungarischen Faunenkataloges. Fragm. Faun. Hung., 6,2. FEKETE G. (1964): A Bakony növénytakarója - A Bakony természettudományi kutatásának eredményei, 1. pp. 55. MARIÁN M. (1957): A Baláta gerinces áüatvüága Somogyi Almanach, - Kaposvár. MARIÁN, M. - SZABÖ, I. (1968): Adatok az Északi Bakony herpetofaunájához - A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 7/1968. MARIÁN, M. (1968): Die Amphibien- und Reptilien-faunen des Kunfehértó (Kunfehérsodasees) in Ungarn Vertebrata Hungarica X, 1-2. MARIÁN, M. - MARIÁN, O. (1973): A Bakony herpetológiai kutatása - A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. 12/1973. MARIÁN, M. (1977): Haldokló tó az ősfenyvesben Napló XXXIII, 151. MÉHELY, L. (1917): Reptilia et Amphibia. In: Fauna Regni Hungáriáé, Budapest. MÉHELY, L (-): Herpetologia Hungarica. 1. Kézirat. MÓCZÁR, L. (1939): Redősszárnyű darazsaink elterjedése a történelmi Magyarországon - Ann. hist-nat. Mus. Nat. Hung., 32. PAPP, J. (1968): A Bakony természeti képe. II. - A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 7/1968. PAPP, J. (1968): A Bakony hegység állatföldrajzi viszonyai - A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 7/1968. PAPP, J. (1971): A Bakony állattani bibliográfiája - A Bakony Természettudományi kutatásának eredményei, VIIL PAPP, L. (1968): Erdészeti vonatkozású adatok a Bakony meteorológiai viszonyaihoz - A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 7/1968. SZABÓ, I. (1973): Adatok a Bakony hegység gerinces faunájához - A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 12/1973. TALLÓS, P. (1958): Adatok néhány nagylepkefaj hazai előfordulásához — Rov. Közlem., 11. TÓTH, S. (1973): Beszámoló a Bakony természettudományi kutatásáról 1968-1971 - A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 12/1973. 1) E rendkívül értékes képes herpetológiai töredék a mai napig is kiadatlan - a magyar herpetologia kárára.
