Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Természettudomány (Veszprém, 1980)

Dr. MARIÁN MIKLÓS-MARIÁN ORSOLYA: A Fenyőfői Ősfenyves kétéltűi és hüllői

4. ábra: Erdei mocsár a fenyőfői halastó mellett (foto: Traser Gy.) Abb. 4: Waldsumpf neben dem Fischteich von Fenyőfő (Foto: Gy. Traser) Bombina bombina LINNÉ - Vöröshasú unka Lelőhelyek: Bakonyszentlászló: elhagyott fürdőmedence (1966), kubflc (1977). Fenyőfő: Halastó (Szitta T., 1975), mocsár (1977). Testhossz: 45-54 mm. A vöröshasú unka is nagy elterjedésű síksági-dombvidék állat. Az ösfenyves területén gyűjtött példányoknak iger erősen fejlett bőr-szarubibücseik vannak. Figyelemre méltc egy Bakonyszentlászlón gyűjtött idős példány, amelyen Í jobb szemnek nyomát sem látni. Pelobates fuscus LAURENTI - Barna ásóbéka Lelőhely: Fenyőfő: Halastó Az év első felében nagyszámú, jól megtermett lárvája él z Halastóban. A barna ásóbéka a süc vidéken, szigetszerű foltokba* található. A laza talajt kedveli. Bufo bufo LINNÉ - Barna varangy Lelőhely: Bakonyszentlászló: Rétkerti-patak meüekága (1966) . Fenyőfő: Erdei út mentén, Halastó, erdei mocsár (1967) . Testhossza: 72 mm. Magyarországon a számára megfelelő müiőben mindenütt él, igaz, meglehetősen kis számban. Éjjeli életmódja miatl ritkán kerül szem elé. Leginkább lárváit láthatjuk a vizekben, vagy apró, még egy csapatban összetartó, szárazföldi életmódra áttért fiataljait a vizek környékén. A Fenyőfői Halastóban és mocsárban — mint minden erdős területbe ékelt vízben - kora tavasszal nagy számban gyülekeznek párosodásra a környékről odavándorolt barna varangyok. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a rövid időre isméi beáüo hideg idő erősen megtizedeli a varangyokat. A vízszegélyben felbomló tetemeiket, a vízparton mumifikálódott hulláikat találjuk. 5. ábra: A kétéltűek környezet-kihasználása Abb. 5: Die Umweltausnutzung der Luchre