A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Vajkai Aurél: A paraszti munka betanulása

tanítják, hogy kell a kovászt kivenni, belekeverni, dagasztani, mennyi só kell bele. Odaállítják: addig kell dagasztani, amíg a víz a padlásról nem folyik. A kéz cuppanjon a dagasztás után. Az egyik tízéves lány már háromszor, négyszer dagasztott kenyeret, de leginkább tizenkét-tizenhárom éves korukban kezdenek a lányok dagasztani. Volt olyan is, aki idősebb lánytól, aki már koszorús lány volt, kérdezett tanácsot főzésre vonatkozólag. Az állatgondozásba is hamar betanulnak a lányok. - ,,A Gyötrösre (a közeli legelőre) öt-hatéves korunkban elhajtottuk a marhát, délben gyöttünk haza, ott kinn őrzés közben játszottunk." - „Tízéves koromban már fejtem, de tulajdonképpen a tizennégy éves lány tud fejni." - Aratáskor „tizenkét éves voltam, s úgy szedtem a markot, mint a parancsolat. Édesapám mondta is: így kell szedni a markot, de az anyád is tudta hátrafelé szedni a markot." - „Varrni a mamától tanulok, meg az iskolában. Foltozni, stoppolni tudok, az effajta munkát rendszerint a stoppolással kezdik." Abb, 3. ábra. Favágás tanulása 3. Erlernen des Fällen der Bäume különben nagyon jó fa, sokáig ég, elparázsosodik, tömör a szála, mint a csont. Legkitűnőbb fűtőanyag a bükk, a cser, a kőris. Mindezt az öreg magyarázta a fiúnak. Különben mindezzel kapcsolatban még megjegyezhető, hogy a kisgyermek a fűrészporban kis miniatűr fűrésszel játszik. A kisgyermeket rá is ültetik a bakon a fa egyik végére, hogy lenyomja. A fent felsorolt, a gazdasági életre vonatkozó adatokat, ahogy említettem, egy tizenhét éves fiútól kaptam. A kislányok betanulását a bevezetőben már érintettem, most még kiegészítésül az alábbiakat sorolom fel (1948. évi gyűjtés, Cserszegtomaj). Az egyik lány adata: - „Korán megfogtam a főzőkalány nyelét, az egyik asszony is mutatott valamit, a másik asszony is." Egy másik előadása: - „Saját ösztönömből tanultam, láttam több háznál, hogyan főznek, magam sem tudom, hogy tanultam meg. Tizennégy-tizenöt éves koromban már önállóan megfőztem az ebédet. —" — A kenyérsütést már jobban A fent vázolt sorok tulajdonképpen a gyűjtés idején túlmenőleg egy régebbi, a múltba mélyebben visszanyúló betanulási módot rögzítettek. Igaz, hogy lényegében csak egy adatközlő megfigyeléseit és előadását tartalmazzák, de így is jellemző lehet a hegyközség egykori életére, hisz a tizenhét éves fiú valóban átélte az elmondottakat. Az elmúlt 25 év alatt paraszti gazdasági rendszerünk alapjaiban változott meg, és a mai betanulás feltehetőleg teljesen átalakult, más, az eddigiektől eltérő tartalmat kapott. Cserszegtomaj Keszthelytől északra, annak szomszédságában fekszik, a Keszthelyi hegység ellaposodó oldalain, 150-200 .méter magasságban, lényegében szétszórt, jellegzetes hegyközségi település, 2000 körüli lakossal. Irodalom: VAJKAI A.: Cserszegtomaj. Egy hegyközség élete. Népr. Ért. 1939, 170-204. - A gyűjtögető gazdálkodás Cserszegtomajon. Népr. Ért. 1941, 231-258. - Élet a cserszegtomaj! házban. Ethn. 1948, 54—72. - A hegyközségek kialakulásának kérdése. Néprajzi Közlemények. 1958. 4. sz. 59-70. - Cserszegtomaj helynevei. A Veszprém megyei Muzeumok Közleményei. II 1964. 303-328. - Cserszegtomaj. Egy Balaton menti hegyközség útja. Kortárs. 1967.3. sz. 471-481. EINÜBUNG DER BAUERNARBEIT Der Verfasser publiziert nach der Erzählung eines 17jährigen Bauerjungen im J. 1948, wie der Junge die Pflanzenund Obstzucht, den Weinbau, das Heumachen, die Viehaltung und andere Hausarbeiten erlent hat. Anschrift des Verfassers: Dr. Vajkai Aurél H-8220 Balatonalmádi Bajcsy-Zsilinszky u. 73. 300