A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Vajkai Aurél: A paraszti munka betanulása

húzni, amikor nyög a tehén, - oktatott az öreg. - Megvan a kis borjú, először megtapogatják, micsoda lesz, pl. bika. Ha kijelentik, hogy üsző, akkor örülnek. Felbecsülik a borjút: pici, erős, milyen a feje, kire hasonlít: a bikára vagy az anyjára. A gyereknek vigyázni kellett arra, hogy az anyja (a tehén) el ne szopja a köldökét, mert akkor elvérzik, ott kellett kuksolni, időközönként rászólni. A szoptatás már annak a dolga, aki a marhával törődik. Gondozásában két nehézség mutatkozott: ha nagyon kepeszt a tehén, huzakodik, el kell oldani, de aki eloldja, azon keresztül ugrik. A másik nehéz művelet a tehén visszavezetése. A tehén észreveszi, hogy fogy a teje, mire nagyon rugdalózik. A borjú szájába be kell irányozni a csöcsöt, de a szoptatást már nem bízta az öreg a gyerekre. A legtöbbször lavórban adták a tejet a borjúnak. A lavórhoz kell vezetni a borjút, először még felborítja, később aztán már kortyolgatja. Van úgy, hogy beöntik neki. Aztán később hallja a fiú: már héthetes a borjú, el kell választani. De ezt nem tanító szándékkal mondták. - Az állatorvoslásban különben nagyvonalú tanítás nincsen. A marha betanításánál tizenöt éves korában segédkezett, kisebb utasításokat kapott: hozd ki a láncot. Megkötötték az igát a lánccal a rúdhoz, s nagy nézőközönség előtt a marha megindult. De van marha, hogy órákon keresztül ütni kell, amíg megindul, míg egy másik marha szépen elmegy. De nem szabad a marhát megvadítani, általában nem szabad vele gorombáskodni. Mennyi súlynál érdemes befogni a marhát? - Már negyven kilogrammnál is, mert vállon nem viheti, a talicskán sem tolhatja. A szekér rakodásánál tekintetbe kell venni a körülményeket, így ha óriási kaptató (domb) az útvonal, akkor kevesebbet raknak a szekérre, van, aki kíméli a marhát, van azonban, aki nem kíméli. Általában azonban itt a hegyben kímélik. Hogy mennyit lehet a szekérre felrakni, az attól is függ, hogy mit raknak fel. Ha rosszat csinál a marha, húzódozik, akkor sem szabad ütni. Előfordult, hogy a fiú fordítva tette fel az igát, de az öreg rögtön észrevette: „Nem látod, hogy fordított irányban van a reszlés? - Alul van a hi, felül a hajda, a marha maga is tudja, hol kell beállni az istállóban és bemegy a pontos helyére. Csak egy részeg ember fogná be fordítva a marhát." Már hét-nyolc éves gyerek is segít elhajtani a marhát a vásárba, de az asszonynak is ott kell lenni a vásárban. Az öreg csak tréfált a vásárban, nem beszélt komolyan a vevőkkel, inkább a fiú anyja tárgyalt komolyan. Minden vásárban szerez az ember egy tapasztalatot. A fiú pontosan még nem tudja, hogy mit kell a vásárban a marhán megnézni. Annyit hallott, hogy a marha hasát kell megnézni, ha beesett hasa van, nem venné meg. Ez azt jelenti, hogy nem iszik a marha. A beesett hasú tehén rendszertelenül eszik, beszárad a hasa. A fiú innen is, onnan is hall egy szót, így megtanulja a vásárlást. Megfigyelik, hogy az állat hozzá enged-e nyúlni a csöcsihez, nem öklel-e. Bár az eladó váltig bizonygatja: keresztül bújhat a vevőjelölt a tehén hasa alatt is, de ezt nem meri senki sem megtenni. De a vásárban az öreg magyarázott is: ez bácskai ló, ez meklenburgi, ez muraközi. Disznótartás. - Ha a fehérnép nem ér rá, a fiúra bízzák a disznóetetést, de vigyázni kell, rálép az ember lábára a disznó, feldönti etetéskor. Általában gyerekre nem bízzák az etetést, csak kivételesen, ha például a nők nincsenek otthon. - „örök rejtély előttem a moslék főzése." - Az öreg magyarázta: a mangalica zsírsertés, a kese hússertés, és hozzátette, hogy kesét nem vesz többet, mert sok baj van vele, lefutja magát, a cementet felborítja. Legjobb kását adni a disznónak, ha hízik. Általában az ételfajta irányítását az öreg adja. A nőket vagy a gyerekeket küldik le a városban daráltatni. Baromfi. - A gyerek néha a baromfit megeteti, este berekeszti, ősszel a vénasszonyok idején a gyerekek őrzik a 2. ábra. 4 éves leány kapálni tanul Abb. 2. 4-jähriges Mädchen erlernt hauen szőlőt, nehogy a csirke belemenjen, mert égbekiáltó hiba, ha belemegy. Egyéb házkörüli munkák Tízéves korától fogva segít fát fűrészelni, a lányok tizenkét éves koruktól kezdve végzik ezt. E téren részletes oktatásban részesül: lejjebb állni, odébb állni, közelebb állni, nem szabad nagyon rátartani, szabadon a kezet rajta tartani. „Ha feltettük a fát a bakra, nagy töprengés következik, mekkora darabokra vágjuk a fát. Az öreg az ujjával kiméri a nagyságot, mert a kemencére külön fát kell készíteni. Ha kétfelé vágunk egy darabot, az egyenes darab, jó lesz sütőfának, a görcsös a kályhába kerül. Két-három hónapra elegendő sütőfát, egy hónapra való kályhafát vágnak. A fűrészt az öreg reszeli, minden ember nem is ért a reszeléshez. A reszelést nem tanította, bár mondta, hogy a fűrész minden második fogát kell reszelni, mind a két oldalról, egy fogat tehát mindig ki kell hagyni, s túloldalon is így kell végezni, meg lesz akkor az egész. A fűrészfogak kihajtogatása olyan régi kulccsal történik, aminek két szárnya van. A fűrészelés módja attól is függ, milyen fát fűrészel az ember. Tizennégy-tizenöt éves korában már a félkézfűrészt is használja. A nők azonban nehezen tanulják meg a fűrészelést. Péterszeg ott van, ahol a legjobb fűrészelés esne. Bakon nem szabad átfűrészelni, amikor kettyen, kiveszik, mert ha nem veszik észre, eltörik és az öreg megjegyzi: ennek is el kellett törni. A fejszét a fiú kisgyerek korában is elzsugázza, ellopja, de akkor kikap, nehogy elvágja a lábát. Próbaképpen tíz-tizenkét éves korában nekiáll vágni fát, de óvatosan kezeli, kocogtatja. A friss fűrészelés helyén, a vékonyabb részen kell bevágni, mert az avas rész visszarúgja a fejszét. Cserfa beveszi a fejszét, míg gyümölcsfát, diót, fenyőt nehéz vágni. Nehezebb esetnél magyarázott az öreg: (ujjával mutatta) - „ide vágj, akkor elhasad." — A fenyőnek erősen oda kell vágni, sőt a fenyőt fektetve jobb vágni. A nyárfa puha fa, mint a fenyő. A cserfát fogja bal kézzel is, de ugyanezt a fenyőnél a fiú már nem meri megtenni, megbicsaklik a fejsze. Különben karvastagságú fát is meg mer fogni. Csádét nők is vágnak. A csádévágás törvénye : a vastagabb végét megfogni, s egyik oldalán megkezdeni a bontást. Egészen ferdén kell vágni, akkor a vastagabb ág is széjjel megy a fejszével. A száraz csádé veszélyes, ugrál, mint a veszedelem, a száraz kőrisfa a legveszedelmesebb. A nyerset élvezet vágni. A fenyőt legjobb szárazon levágni, a nyers fagyos fát könnyű vágni, gyertyánfát, barkócát a legnehezebb, de 299