A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)
Cs. Dobrovits Dorottya: Adatok Balatonfüred XVIII. századi építéséhez
3. ábra. Horváth Ádám színes kéziratos térképe 1785-ből Arácsról Abb. 3. Farbige handschriftliche Karte über Arács von Ádám Horváths 1785. sából kialakult szélesebb terecskén foglalt helyet. Nyilván úgy igyekeztek a tervet megváltoztatni, hogy a tornyot oldalra, a mai bejárat helyére tették. Eszterházy pápai látogatása alkalmával kiment és a helyszínen tartott megbeszélést Paulyval. 1783 decemberében Egerbe küldik jóváhagyásra a tetőszerkezet terveit, hogy a bevett gyakorlat szerint télen kivágják és kifaragják a tetőszerkezet fáit. Eszterházy így reagál a tervre: „ Vettem és ha falai készülnek a Delineatio szerént és az is a mint reménlem általam approbált (jóváhagyott) Delineatiohoz vagyon, nincs semmi ellenvetésem." ъг 1784. május 20-án Kiss Ferenc beszámol a templom kijelöléséről. Levele a magyar ellenreformáció egyik epizódjának érdekes, hiteles leírása, építészettörténeti adatai mellett kultúrtörténeti szempontból is értékes. Kiss így ír: „Az Arácsi Templomnak építését Excell. méltóztatott úgy rendelni, a mint sub В. az ide zárt delineatio mutattya. El kezdettem volna eddig, mert már Meszet, Követ úgy Fövent is hordattam ... de Szilasi nevű Ns. Ember egy átallyában nem engedi a Tornyot úgy ki tétetni a Földön, a mint azon Delineatioban papiroson ki vagyon jegyezve. Amiatt mondottam a Mesternek, a kivel kint voltam Arácson, hogy amennyivel a Sanctuariumot viz felé killebb lehetne tenni, és a Tornyot a mostani Fallal egy aránt föl vinni, mert ha ki tetetem, galiba és nagyobb hátra maradás nélkül bele kapni nem lehet. Igen goromba ember, ha magam szép szóval és móddal nem bántam volna véle, a Kőmíves Mesterbe és belémis belém kapott volna, A Czöveket akár hova tettük a földben a Torony számára, azon dühössen ki szórta és maid embert ölni kész lett volna. Kőmíves Mesternek az új Projectumát és maga német nyelvén tett jedzését nékem Excell. által ki adott Delineatioval edgyüt meg küldöm." Eszterházy válasza: „Ezen új projectum szerént lásson Kgyd. a Templomhoz." 3 * Feltételezhető, hogy nagyon sok faluban játszódott le hasonlóképpen az erőszakos katolizálás, és annak jelképe, a templomépítés sokszor az arácsihoz hasonló, tettleges ellenállásba ütközött. Pálóczi térképe 11. számmal jelzi Stephanus Szilasy házát, a mai Koloska utcában. A leírásból kiderül, hogy már az előző tervmódosításkor megfordították a szentélyt és a tornyot. Az új delineatio valószínűleg megegyezett a ma is látható templommal. Kompromisszuma abban áll, hogy a torony terjesen beépül a homlokfalba, és nem tartalmaz bejáratot a Szilasi féle ház, felé, hanem oldalt, „kálvinista módon" van a kapu. Valószínűleg egy boltszakasszal rövidebb is a tervezettnél. A mai templom tehát egy többszörösen átdolgozott koncepció eredménye. Kényszermegoldás, és ellenkezik a barokk gondokodással, hogy szentélye a forgalmas főútra, tornya egy jellegtelen szekérútra néz, főhomlokzata pedig tulajdonképpen nincs is. E sajátos alaprajzi megoldást egyébként mindig kiemeli a szakirodalom, és általában a terep adottságaival indokolják. Csak a levéltári adatok tárták fel a megoldás igazi hátterét. 35 A pápai prefektus májusban és júniusban mészégetésről, kőhordásról számol be, július 11-én pedig azt úja: „Kőmívesek leküldését azért halogatom mivel Excell.. jövetelét óránként várom" 36 Kiss tehát az újabb összetűzésektől tartva a gróf személyes jelenlétére vár, hogy az esetleges változtatásokat azonnal jóvá tudják hagyni. Eszterházy meg is nézhette az építkezést. Személyes jelenlétére utal a prefektus 1784. augusztus 25-i levelére adott válasza, Kiss így ír: „Arátson hétfün el keszték a Kőmévesek a munkát az ui Templomnál a szerént, a mint Excell utószor méltóztatott parancsolattyát ki adni" Eszterházy válasza: yr A puszta vár vagy kastély falainak is méltó hasznát venni". 31 A puszta vár vagy kastély közelebbi mivoltáról sajnos semmit nem sikerült kiderítenem. Nem tudom pontosan, hol helyezkedtek el Arácson Eszterházy telkei, a rom azonban a faluban vagy közelében lehetett, és a püspök maga láthatta, mert a távolabbi Balaton-parti építkezéskor fel sem merül, hogy innen követ lehet hordani. A Veszprém megyei Régészeti Topográfia sem adott semmi segítséget a beazonosításhoz. Feltételezem, hogy nem templom volt, hanem világi épület, talán középkori udvarház maradványa, mert a hagyomány egyértelműen várként emlegeti, Eszterházy viszont kihasználta volna az egyházas helyet a templom céljaira. A templom tatarozásakor meg lehetne kutatni a falakat, és így esetleg értelmezhető kőtöredékek kerülhetnének elő. Mindenesetre a romokat terjesen elhordták, mert 1785-ben ezt írják Eszterházynak:,^4 régi kastélyban már keő nintsen." 3 8 1784 novemberében Kiss Ferenc pápai prefektust Balásovits Mihály követi e hivatalban. Balásovits október 14-én jelenti, hogy téglákat vitetett az arácsi templomhoz. „Az Arácsi Templom födelinek Delinea267
