A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Cs. Dobrovits Dorottya: Adatok Balatonfüred XVIII. századi építéséhez

tioját, mivel a fa vágás ideje közelget, meg készítvén alázatosan pro approbatione ide rekesztem" — írja. Eszterházy ,subscribálva' visszaküldi.

39 Ez az adat is jelzi, hogy az eredeti tervhez képest lényegesen változott a templom alaprajza, hiszen a régi tervhez készült tetőszéket már egyszer kifaragták. 1785 februárjában Balásovits jelenti, hogy „... Szűcsi és Arácsi Templomokhoz való födél fa meg van vágva, és rész szerént öszve hordva. Előbb az Arácsit, azután a Szűcsit faragatom."

40 A kőművesmunkát március végén kezdték el. Április 164n arról értesülünk, hogy az anyaghiány miatt csak 5 hétre, 6 legény számára van munka, ezért a kőbányában intézkednek a további kőtörésrőL

41 Valószínű, hogy még 1784-ben elkészült az alapozás és a felmenő falak egy része, mert a lassított munka mellett is, június 9-én Balásovitstól arról értesülünk: „Pápai Béreseket Arácsi Templomhoz téglát hordatni küldöttem, mert már bolt haitást kel csinálni, az Ácsok jövő héten födelit föl rákját...

42 A szokott építési gyakorlat szerint először építik meg a fedélszéket, utána boltoznak. Ez természetesen a teljes falmagasság felépítését is jelenti. A viszontagságos építkezésről végre 1785 novemberében Balásovits Mihály ezt jelentheti: „Arácsi Templom készen van a Pádimentum köveken kívül, melly télen fog készíttetni, ajtók, ablakok is fel szögeztettek, az Oltár és Sanctuarium garádicsa is helyén vagyon. Excell. kegyes parancsolattyától függ, ha addig, még a Pádimentum meg készül, legyen e benne isteni szolgálat." Eszterházy válasza rövid: „Én miattam lehet, ha mások kívánnyák."

43 A tömör válasz mögött azonban nyilván némi elégtétel is van, hogy az oly sok nehézséggel keresztülvitt terv tényleges igényekkel találkozott. A templom építése a fent idézett adatok szerint 1785-ben meglehetősen előrehaladt, hiszen összes felmenő falai álltak. Pálóczi Horváth Ádám 1785 júniusában datált, egyébként rendkívül megbízható térképén mégsem szerepel, holott a mérnök az épülőfélben lévő házakat (pl. saját házat, is) bejelöli. À térkép a Helytartótanácsnak készült. így nyilvánvaló a protestáns Pálóczi elfogultsága, mellyel a még fel nem szentelt katolikus templomot nem tünteti fel, szembeállítva a Füred faluban álló, már akkor is jelentős méretű református templommal. így a térkép azt a benyomást kelti, hogy a két testvérfalu református, és a katolikus kápolna, mely a tihanyi apátság fürdőépületei mellett van, az apátsághoz, és nem a falvak lakosságához tartozik. A templom tehát 1785 végére elkészült. Közben azonban Eszterházy Károly megvette a Balaton-parti házat, és mint láttuk, vendégfogadót létesítettek benne. Bár a kancellár nyaranta ott tölt néhány hetet, az egri püspök számára személyes funkcióval már nem rendelkezik. Ezért belső berendezésére nemigen fordítanak gondot. Igaz, a nyolcvanas évek végén a pápai plébániatemplom igen nagy összegeket emészt fel. Csak 1973-ból vannak híradásaink a templom berendezéséről. Április 10-én Balásovits Mihály ezt írja: ,^Arácson készek a Székek és Praedicalló Szék, csak a festő hátra, (sic)... papi öltözeteket a Sekrestyébe valókat szereztem és le küldöttem."

44 A festő munkájáról bővebbet nem hallunk, így nem tudom megállapítani, hogy az oltárképre vagy a belső festésre vonatkozik-e az adat. A berendezésről még egy levél tesz említést. Bittó Titus prefektus, Balásovits utóda 1796-ban, mikor átveszi a prefektusi hivatalt, bejárja az uradalmat, és Arácsról a következő jelentést küldi: „Tapasztaltam, hogy mivel a Templom Sekrestyéjében egy gyönge vas gátornál több mintsen, ezen Templomnak a Sekrestyéjében lévő szép Mobiliái minisének biztonságban. Olly rendelést tettem, hogy addig, míg az ablakra való rostélt lehet tsináltatni, a Mobiliákat a Paloznaki Plebánus úr vegye securitásba."

45 Ezzel véget érnek a pápai Eszterházy levéltár 18. századi adatai a balatonarácsi rk. templom építéséről. Amikor Nováky József Eszterházy ravatala fölött elmondja Halotti Dicséretét

46 és felsorolja a püspök által alapított templomokat, Arácsot a névsor elején említi, valószínűleg nem sejtve, hogy az építtető e viszonylag jelentéktelen objektummal a 18. századi katolikus restauráció érdekes példáját mutatta. Az épület alapításának körülményei tipikusak, építkezése szokványos. Mégis, a leveleskönyv életre kelti a szürke dátumokat, és megmagyarázza a mai épület miértjeit. A levéltári feldolgozások gyakran megóvják a művészettörténészt a tetszetős, de helytelen következtetésektől. (Példaként csak a balatonkeresztúri templom építésének körülményeit tisztázó levelezés publikálását említeném.) Különösen óvakodnunk kell a 18. században, amikor az egyes objektumokat szigorú gazdasági megfontolásokkal, és ugyanilyen szigorú elvi alapon hozzák létre. A gazdagság és pompa fitogtatása éppúgy megtervezett, mint a szándékos takarékosság, az egyházi és világi hatalom hirdetése éppúgy előre megfontolt eszközökkel történik, mint a velük szembehelyezkedők ellenállása. Az arácsi rk. templom nyilván legalább akkora volt, mint a füredi református templom, és puszta léte is sértette a protestánsok érzületeit, így már 1786-ban felépül az arácsi református kőtemplom. A vetélkedés a 19. századra is kiterjed, a Kerektemplom és a klasszicista református templom építésével, így gazdagítva műemlékekkel hazánk egyik legszebb települését. 268