A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)
Cs. Dobrovits Dorottya: Adatok Balatonfüred XVIII. századi építéséhez
пек, sőt merő lehetetlennek látom .. . Pápista alig 30 van ottan, robotban éppétteni lehetetlen, mert nincs jobbágy. Napszámba drága pénzért dupla bérért sem megy az eretnek dolgozni az Pápista Templomhoz... ExcelL részéről leg jobb lenne csak bizonyos summát le tenni és a Templom épéttését Ns. Káptalanra és az Apátságra bízni... (akiknek a környező jobbágy falvaikban van módjuk robotosokat alkalmazni.) 24 Ezek az adatok helyileg egyértelműen a fürdőtelepre vonatkoznak. A részbirtokosok, a veszprémi káptalan, a tihanyi apátság és Eszterházy Károly földesúr megosztják a templomépítés költségeit, mint ez szokásban volt. (Pl. Szentbékáiián hasonló megegyezés született, mint ez a leveleskönyvekből kiderül.) A kápolna a mai Blaha-villa helyén volt, Pálóczi Horváth Ádám térképén is szerepel a Capella. Valószínűleg arra az objektumra utal két 1780-ban kelt levél, amelyekben az „Arácsi Templomról" van szó. Kiss Ferenc 1780. november 19-én így ír: „Hidegkútról.. . lehetne a téglát, állásfát, Deszkát etc. Arácsra fordétani, és kő lábokra, Bolthaításra venni az ott lévő templomot." November 25-én: „ ..., Az Arácsi Templomot kü lábokra Bolt haításra lehetne venni." — írja. 25 Ez azt jelenti, hogy vagy az 1776-os megbeszélések után valóban felépült a Pauly-féle templom, ill. Kápolna, azonban nem az eredeti, igényesebb, boltozott kivitelben, talán félbemaradt az építkezés. Másrészt az is lehetséges, hogy nem épült fel, és még mindig az 1760-ban is megvizsgált épületet akarták javítani. Az elképzelés szerint az épület alapjait akarták utólag megerősíteni és így beboltozni. A „kőlábakról" több építkezéssel kapcsolatban olvashatunk, pl. a pápai plébániaháznál is a fontosabb statikai csomópontokon az alapozást külön kőpillérekkel erősítették meg. Az építkezésről mindenesetre további adatok nem szólnak. Meg kell itt jegyeznünk, hogy ez az objektum nem azonos azzal a kisméretű, kápolnának is alig nevezhető építménnyel, amelyet a 19. század eleji rajzok — pl. Lechner Mátyás 1802-ben készült rajza is — a Gyógytéren ábrázolnak. A régi kápolna valószínűleg a 18. századvégi nagy építkezések idején tűnt el. 26 Új fejezetet jelent az építkezések történetében az Eszterházy-villa felépítése. Míg eddig az egri püspök, kinek csak jelentéktelen birtokai voltak Arácson, nem tekintette személyes ügyének a templomépítést, most megváltozik a helyzet. A kúria Arácshoz tartozik. A falunak, amelyben a család egyik jelentős tagja hónapokat tölt el, szükségszerűen megfelelő templommal kell rendelkeznie. Itt tehát Eszterházynak, mint kegyúrnak, személyes presztízse forog kockán. Ezért határozta el, hogy a falu közepén plébániatemplomot építtet. A terveket valószínűleg a villa terveivel együtt hagyta jóvá. Kiss Ferenc prefektus 1782. január 9-i levelében így ír: fr Arácsi Kápolnának tornyát három féle képpen a kőmíves föl tette a szerént, amint ide rekesztett Rajzolása mutattya." Eszterházy választ is a tervek között. 27 Bár a kápolna kifejezés megtévesztő, valószínűnek tartom, hogy ez már az új templom tervei közül kimaradt darabot jelöl. A kivitelezés előkészítése is a Kazimin-féle villával együtt történik. Kiss, mikor 1782. április 7-én beszámol az építkezésről, levele végén megjegyzi:... „Egyúttal a Templomnál is ásatok gödröket, és előre meszet oltatok, s követ is fejtetek, hogy ebben kaphassanak a Kőmívesek, midőn Eő Nagyságok Épületeit el készítették." 2 *' Tehát teljesen modern, kapcsolt kivitelezést terveztek, amely a felvonulási és szervezési költségeket megosztotta volna. Az anyaghordás, és előkészítés meg is történt, az építkezés mégsem indult meg a tervezett időben. Az eseményekről szóló prefektusi levél bonyolult helyzetről számol be: ,Az Arácsi Templomhoz nem kaptam hozzá, mert az hová a Sanctuariumnak kellene esni, ott is Utsza és szekér (út) vagyon, melly el foglaltatnék a Sanctuarium által, el foglalni pedig nem lehet azon okból, mivel a Sanctuarium végiben nemes fundusok vannak. .. Papirosra tetettem a Plánumot (itt: helyszínrajz) Ingenir által, melnek valóságát a Pauli is helben hadta, ide rekesztem . .. Eszterházy válasza: ...( ha Arácson nem győzheti Kgydaz akadályt, a Kőmíves Mesternek és Insenieurnek hadgya meg, gondolkozzanak? Miképpen lehessen fordítani, hogy mégis ollyan nagyságú lehessen. Talán lehetne a Tornyát oda tenni, a hova vagyon téve a Sanctuarium és viszontag, vagy más módot talállyanak." 29 A tárgyalások nem vezettek eredményre, mert a protestáns nemesek minden erővel igyekeztek meggátolni a katolikus templom építését. Eszterházy ezért 1783 márciusában- visszatér tervére: „Mivel továbbra is szándékom az Arácsi Templomot jó rendben hozni, Kgyd. küldje le a Pauli Kőmívest, és ha szükségesnek itélli, az Inzseniért is, hogy vizsgállyák meg a templom környékit, ha és hogyan lehet az rendelésben ki adott delineatiohoz (= terv) alkalmaztatni a templomot, és az eő ítéleteket cum delineatione totius Peripheriae (= teljes helyszínrajz) küldgye meg Kgyd." 30 Kiss május 22-én kimegy az Ingenieurrel és Paulyval Arácsra. Május 25-én jelenti. ,^4rácsrul visszatértem ma este az Ingenirrel és a Kőméves Mesterrel. Mihelest az Plánum Delineatioval edgyüt általok el készült, azonnal Excelnak alázatossan meg küldöm." 31 Június 1-én meg is küldi a terveket. ,^4rácsi templomnak új Delineation sub A t , az előttit mivel az ott ki tett torony az új Projectumhoz is tartozandó, sub В., a Plánumot sub С. alázatossan ide rekesztve által küldöm." Eszterházy válasza a következő volt: „ Vettem, de nem concertálom az új Delineatiokat, mert kissebbre is vagyon véve, a Templom és Sanctuarium kívülről annak tetszene, belül pedig calvinista templomot mutatna, ez csak akkorra marad, mikor magam Pápára jöhetek" 32 Pálóczi térképéről ismerjük a helyszínt. (3. ábra) Valóban nem lehetett könnyű elhelyezni az épületet, amely lényegében a falu közepén több út találkozá266
