A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Cs. Dobrovits Dorottya: Adatok Balatonfüred XVIII. századi építéséhez

épületet, és novemberben már jelenti: „Gróff Eszterházy Casimir ki vagyon fizetve, de még Árendást nem kaphattam a házra, ha Új Esztendeig nem kaphatok, egy csapiárost teszek oda, ki az Urasság borát is mérje, és kertész is legyen."

19 így 1786-ban az épület megnyílt a nyilvánosság számára, és későbbi L-alakú melléképületével együtt a 19. században mint Eszterházy-vendéglő szerepelt, mindig megőrizve bizonyos mértékig kúria jellegét is. Jelentősége a füredi Balaton-part fejlődése szempontjából igen nagy. Ez az első nagyszabású építkezés ezen a területen, maradandó anyagokból, esztétikai igényekkel, amely megindítja a későbbi építkezések sorát, mintegy példát mutatva az építkezőknek. Művészi értékénél is jelentősebb azonban az a tény, hogy egy Eszterházy gróf, egy kancellár itt tölt egy-egy hónapot évente. Nyilvánvalóan ez adott indítékot a szentgyörgyi Horváth családnak, hogy az immár megszentelt' területen páratlan méretű nyaralóvillát építtessen. Ezzel megindult Füred fürdőtelepülésének fejlődése, melyre az Eszterházy Károlyt szolgáló utolsó prefektus, Bittó Titus 1798-ban már így reagál: „A Füredi Savanyó Víznél ugyan, de Arátsi határon lévő háza mellett Excellnak vagyon némelly szántó földetskéje, és a Balaton szélén egy darab Részetske (melyeket eddig olcsó bérért árendába adtak). Szándékozom azon földetskéket azoknak, kik készülve, s jó Materiálékból díszesebb házakat épéthetnek, cenzus alá föl adni, úgy a Mlgos Urasságnak is jóval fog a haszna növekedni, a Savanyó Vízzel élő Vendégeknek is lészen alkalmatos bé szállások."

20 A 19. századi fejlődésben az épület éppúgy nem vesz már részt, ahogy maguk az Eszterházyak sem veszik ki részüket Füred haladó, polgári jellegű életéből. Úgy véljük azonban, hogy a villa az 1780-as években előkészíti, útjára indítja ezt a fejlődést. E századforduló táján emelettel bővítik, ekkor eredeti arányait is megbontják. Belső elrendezése is megváltozik, lépcsőházát áthelyezik, és áldozatul esnek az emeleti födémek is. Az istállót lebontják, és csak a kétszakaszos, dongás pince maradt meg a melléképületek együtteséből. A Táncsics u. l\ sz. alatt elhelyezkedő épület ma a SZOT Béke Szanatóriuma. A szakirodalom tévesen azonosítja be, ezért eddig építészeti értékeivel nem foglalkoztak. Reméljük, jelen tanulmányunkkal felhívtuk a figyelmet Balatonfüred mai központjának, a fürdőtelepnek, valóban legrégibb épületére. П. A balatonfüredi fürdőkápolna és a balatonarácsi rk. templom Eszterházy Károly egri püspök nemcsak az egri egyházmegyét, hanem a pápa—ugod—devecseri uradalomnak, családi birtokának falvait is igyekezett katolikus templomokkal ellátni. Ezért évtizedekig mindent elkövetett, hogy a zömmel protestáns Balatonarácson, amely már a 18. századi köztudatban is Füreddel együtt szerepelt, visszaállítsa a katolikus egyházat. Eszterházynak kevés birtoka volt itt, ezek részben Arács faluban, részben a Balaton-parton voltak. 1760ban Thanhoffer József pápai prefektus engedélyt kér, hogy orvosai tanácsára hat hétre a füredi fürdőbe mehessen. Eszterházy arra utasítja, hogy ott-tartózkodása alatt vizsgálja meg a devecseri uradalomhoz tartozó, nemrégiben visszaváltott birtokrészeket, „.. .vei maxime Templum Arachiense pervestigando, quomodo ad meliorem statum reduci posset.*'

21 Arácson tehát ekkor volt valamilyen templom, amelyet helyre akartak állítani. Sajnos, itt szembe kell néznünk a helynevek bizonytalanságával, a fürdőtelepet Arácsnak, Fürednek egyaránt említik, mivel mindkettővel határos és nem volt önálló település. A renoválás terve később nem került elő, Eszterházyt elfoglalták a nagy egri építkezések, birtokain igyekszik legalább a három birtokközpontban és a jelentősebb kegyúri falvakban templomot építtetni, részbirtokait nem támogatja. A kérdés 1775 körül merül fel ismét. Kiss Ferenc pápai prefektus ezt írja: >y

Arácsi Templomnak két rendbeli lerajzolását ide rekesztem. Mind a kettőt az ide való Kőméves Mester (t. i. Pauly Mihály) a végre kezemhez adta, hogy Excellnak meg küldgyem."

22

' Tekintettel arra, hogy két tervről van szó, kiemelve, hogy mindkettőt ugyanaz a mester készítette, csak új tervre gondolhatunk, esetleg egy felmérésre a jelenlegi állapotról és egy új tervre. Nem tudjuk, hogy milyen céllal és mikor adta ki Eszterházy a megrendelést Paulynak, mivel az építészekkel, különösen Kiss prefektus idejében, aki nem tudott németül, személyesen levelezett. A levélhez semmiféle kommentárt nem fűzött. A terv további sorsáról csak feltételezéseink vannak. 1776-ban Kiss beszámol egy határjárásról: ,^4z elmúlt héten Füreden voltam Nagy Prépost úrral... Az Apátur úr (sic) Balaton felül projectált magafundussán ott helyet, az hol maga Molnár háza vagyon. Annak által ellenben Praepost Úr projectált egy séssiobéli fundust Templomnak Ns. Káptalan részérül. így az Quartely házat Nagy Praepost úrNs. Káptalan részére úgy vélem megtartani, és körülötte házakat a Gyöpre szállétani kívánt. . . Quartely házat ellenezte plébániának Nagy Praepost úr, sakallotta érette a 800 Ft-ot, reparationak költségét számlálta... én végtére azt declaráltam, hogy ExcelL maga ki fizeti azon háznak az árát. . . a Ns. Káptalan adgyon réteket és földeket apáturassággal együtt... Leg előbb lenne mindgyárt jó lakása a Plebánusnak. Ott szobais lenne Mise mondássára, és a mellette lévő Gyöpön a Templom akár melly felül gyönyörűen meg esne."

23 Eszterházy helyesli a tervet, Kiss tehát intézkedik. Április 28-án kelt levelében már felválzolja azokat a problémákat is, melyekkel később meg kellett küzdeni.: „... Excelldnak igen kevés embere van Füreden, kevés földje és Réttye, lehetetlen segíteni abban az Plebánust. A miatt az Plébániát is ex fundamento éppétteni nehéz265