A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)
Cs. Dobrovits Dorottya: Adatok Balatonfüred XVIII. századi építéséhez
Egymenetes szobasorát folyosó kötötte össze, helyiségeit csehboltozat fedte. A levélben említett keresztgerenda a falba illeszkedett az egyes boltszakaszokat elválasztó hevederek fölött, itt lehetett volna a boltozatokat magasabb ívvel indítani, és a boltozat valóban olyan magasra mehetett volna, amilyenre a tervező akarta. A leírás szerint a földszinti szobák boltozata omlott be. Véleményem szerint az alacsony boltozás szándékos volt. Egyrészt az emeletnek, a grófi lakosztályt magába foglaló résznek kívánt az építész méretbeli hangsúlyt adni, azért igyekezett a földszintet minél alacsonyabbra építeni, másrészt virtus is lehetett a megoldásban. Pauly a magas megrendelő, a kancellár előtt mesterségbeli tudását igyekezett bizonyítani — elég sikertelenül —, hisz lapos boltozatot rakni nehezebb technikai feladat. A boltozat görbeségét valóban a sietős kivitelezésnek tulajdoníthatjuk, de annak kijavítása évezredek óta napjainkig élő gyakorlat szerint történt. A konyhában a kemence eltolódása Horváth alaprajzán is látszik. Nem tudjuk, mi oka lehetett e megoldásra Paulynak. Pálóczi felméréséből kitűnik, hogy ezt a hiányosságot nem sikerült teljesen megszüntetni. Pauly a hibákat kijavitotta, és miután kifizették a napszámokat július hónapra, és az egyéb kiadásokat is, számadást készítettek az épület költségeiről. Kiss Ferenc 1782. szeptember 1-én küldte meg Eszterházy Károlynak a végelszámolást: ,JA. Gróf Esz terházy Casimir Urnák Eö Nagyságának az Arácsi Épülete Neme Uy házi Mobiliákkal edgyütt miben került? Méltóztassék Excell. az ide rekesztett számadásokbul meg látni Bele kérőit 4851 forintokban és 12 pénzekben:' 11 ' Az összeg részletezése nem maradt fenn. Feltételezhetően az anyagárakat is magában foglalja. Értelmezése elég nehéz. Főúri építkezés lévén közepes méretű, nem túl igényesen berendezett lakóház, amely a szokott reprezentáció minden elemét nélkülözi. Drága kivitelű faragott kőrészletekét, igényesebb festést sem a rövid kivitelezési idő miatt nem alkalmazhattak, sem az igények nem tették szükségessé. Eszterházy Kázmér, ha rokona is volt az egri püspöknek, lényegében idegen birtokon építkezett, és feleségével csak egy hónapot szándékozott évente itt tölteni. A füredi Balaton-part helyzete akkor még nem volt olyan, hogy nagyobb szabású kastélyt építtetett volna, mely vendégfogadásra is alkalmas. (A Széchenyiek ugyanebben az időben épült villája magasan a hegyoldalban fekszik.) 14 A park létesítése is elsősorban azt a célt szolgálta, hogy zárt sétautat biztosítsanak a vízkúrát folytató grófnak. A gazdasági jellegű, illetve közösségi célokat szolgáló, igénytelen fürdő részből észté tikusabb környezetet akartak kiszakítani a magas vendégnek. Mégis az összeg arra utal, hogy mint épület, méreteivel, szilárd anyagaival, igényes, ha nem is különösebben művészi kivitelével a környező épületekhez képest jelentős objektum volt. Mellette csak a tihanyi apátság jellegtelen faépületei és szálláshelyei voltak, fürdőépületek, gazdasági épületek. A nemesi kúriák, mint említettük, a két faluban és a köztük lévő hegyoldalban húzódnak, és Pálóczi tervrajzai szerint zömmel jellegtelen, földszintes-alkotások voltak. 15 A villa dombra épült, fölötte állt a környezetének, és esztétikailag még a Horváth-ház egyemeletes periódusában is uralkodó motívuma volt a fürdő telepnek. Jellegzetes eleme, hogy főhomlokzata, melyet Pauly egész lapos rizalittal hangsúlyoz, a csopaki oldalon Van, a források felé csak folyosóinak ablakai néznek. Bár mint mondottuk, főúri építkezéseink viszonylatában az épület költségei nem nagyok, Eszterházy Kázmér mégis sokallta ahhoz, hogy évente csak egyszer használja. Ezért már egy évvel később, Kiss Ferenc 1783. május 22-i leveléből megtudjuk: ,JMlsgos Gróff Eszterházy Casimir Úr Eö Msaga Savanyó Víznél épített Házban tett maid öt ezer forintbul álló capitálisának (=tőke) valamelly Interessét (-kamatját) bé venni kívánván . .. Árendában ki adni akarná.. ."• Kocsmát és vendégfogadót kíván az épületből létesíteni. 16 Kiss magát a bérbeadást azért pártolja, hogy földesurának Arácson termett borát ki tudják itt árusítani. Valószínűleg azonban a döntésben szerepet játszott II. József rendelete is, mely a fürdőhely felvirágoztatását célozta. A bérbeadás elhúzódott, a kancellár nem kapott megfelelő bérlőt, ezért 1784 januárjában felajánlotta Eszterházy Károlynak, egyelőre árendába. Kiss óvta urát az akciótól. így indokolta: Eö Nagysága úgy is könnyebben végezhet az egy hónapi Quartély iránt a maga árendátorával, hogy sem Excelldal, ha ki váltaná, végezhetne." 11 Tehát az építtető változatlanul használni kívánta a villát. Március 6-án kelt levelében a prefektus a vármegye felé kívánja a ház pontos tulajdonjogát tisztázni, nyilván a megyének is felajánlották bérbevételre: „M. Gróff Eszterházy Casimirnak, úgy Szála Vármegyének levelit in originali meg küldöm. E dologban alázatos opiniom: hogy Eő Nsaga írná meg, hogy tudni illik a maga condescensiojára (^alapítására) építette Savanyú Víznél az Házat Excell engedelmével Excell. fundussán. Ugy is most egy könnyen embert sem kaphatni Vendégfogadósnak, mivel a Ns. Vgye (=vármegye) szoros hirtelen Leczkére kívánnya szabni." 1 * E levélből kiderül, hogy ez évben a megye nagyobb adót vetett ki a vendéglősökre. Mint láttuk tehát, építése után már egy évvel kocsmát és vendégfogadót kívánnak a nyaralóból kialakítani, nem tartván méltónak a füredi Balaton-partot arra, hogy a házat az Eszterházy családhoz méltó rezidenciává fejlesszék. Valószínűleg maga Kiss Ferenc sem bízott abban, hogy a bérbeadás jövedelmező lesz. Az őt követő Balásovits Mihály prefektus az, aki felismeri az épület jövendőbeli értékét. 1785 januárjában így ír : „M, Gróff Casimir úr Gróffnéjával ide érkezvén emlegette házának vissza bocsájtását úgy, hogy ideig abban szabad mulatások esztendőnként lehetne." ő már nem beszéli le urát, hanem megveszi az 264
