A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)
Cs. Dobrovits Dorottya: Adatok Balatonfüred XVIII. századi építéséhez
ról értesülünk: „Én ugyan tegnap a Savanyó Vízhez, de csak az Istállóhoz való Zsendelt, Vasat, Léczeket, Deszkát és a másik Épülethez való vasat, Kőmíves úgy Ács Mesterrel edgy üt t el küldöttem előre.. :." 10 írja a prefektus. Hasonló tartalmú az április 15-én kelt levél, amely kedves életszerűséggel mutatja be az építkezésekkel kapcsolatos kisebb-nagyobb nehézségeket: „Savanyó Víznél készületben lévő épületekhez el indultam az el múlt héten, és Deszkákkal, Léczekkel úgy Sindöllel Szent Gálon felől lévő Herend névő új faluig nagy nehezen mentem. A sok essőannyira meg rontotta az utat, hogy Herenden egy háznál mindent le kellett rakni... hanem ma Káptalafaiakkal onnand vitetem helyre.. ,"\ l \ l Eszterházy Károly 1782. május elején Pápára látogatott, így több levél nem szól az építkezés menetéről. Maga is megtekintette az épületet. Tudjuk, hogy a tervezett időre a lakóépület is elkészült, és a kancellár feleségével együtt június végén be is költözött. A ház építésével kapcsolatban ismét bebizonyosodott Eszterházy Károly többször hangoztatott véleménye, melyet az alább idézett, június 4-én kelt levélhez fűzött: ,^A mint többször mondottam, most is mondom, az épületekkel sietni nem jó." Ez a levél ugyanis feltárja a sietős, alig 3 hónap alatt tető alá hozott kúria hibáit: „Excellentiád haza menetele után én is mingyárt Ar ácsra mentem, és valósággal tapasztaltam, hogy Szoba Leány szobájának bolt haitása azon okbul bé dőlt, mivel igen laposra volt bevetve azon árkus, holot falakon lévő köröszt Gerendák miat meg egy suckra is, Gerendák között pedig olly magosra, amint magának tetszet, vihette volna. A többi bolt is altallyában maid mindenik alacsony, és a fölöt mindenik görbe. A Kémény igen szűk, és nem a Konyha közepire van helyheztetve, hanem egyik szögletibe a konyhának. Bolt haitásoknak görbeségét csak a vastag málterrel segítette a Mester, midőn fel jövetelével magát válogatott legjobb Legényeivel le küldöttem Arácsra. Pallérnak ostobaságival menti fogyatkozásit, és sok kárt, de rósz Mester az én előttem, aki nem ismeri Pallérját, egyszersmind Sógorát. Igen is ismerte, mert régen dolgozik nála. Hanem adós a Mesternek: A Mester ki tartotta többel, azon okbul a maga hasznáért oda vette ötét, hogy hamarabb maga pénzihez juthasson. A többi Legény is maid mind oily an volt, mellyeket jelbül ki tartott, és rósz dolgos Egy Veszprémi volt köztük, Vidéki Legény, aki szemibe mondotta Pallérnak, hogy semmit nem ért, de éppen ezért szüntelen pörpatvar volt köztök, és végtére az a jó Legény el ment. így a rósz Legényekkel meg romlott az épület, melyben Eő Nagysága Arácson van. Mind az által tegnap írt nekem, hogy küldgyem le a Kőmivest, és a semmire való konyhát igazítsa meg. Az Ácsot ellenben dicséri ugyan. Kevés becsületet vallottam Paulival, kinek oily an provisioja. (ill. : gondoskodása) volt mindenben, hogy mindenben bősége volt, és jó épületet tehetett volna." 12 2. ábra. Horváth Ádám 1785. évi térképének melléklete Eszterházy épületeinek rajzával Abb. 2. Beilage der Karte Ádám Horváths 1785 mit Zeichnungen der Gebäude Eszterházys A levél igen érdekesen, és több szempontból ad bepillantást a 18. század építési gyakorlatába, mindenekelőtt az építés szervezetébe. A terveket a vezető építőmester, jelen esetben Pauly Mihály készítette el, és ő kapta a megbízatást a kivitelezésre is. Pauly céhbeli mester volt, egyszerre több épületen dolgozott, és az egyes építkezéseken a kivitelezési munkákat az általa szerződtetett pallér irányította. Ennek személyétől, szaktudásától függött tulajdonképpen a kivitelezés minősége, mint erre a levél rámutat. A pallér keze alatt a kőműveslegények dolgoztak, kiket évente toboroztak össze egy-egy építkezéshez. Voltak köztük állandóan foglalkoztatott pápai lakosok, nagyobb vagy sürgősebb építkezésekhez azonban „vidéki" legényeket is szerződtettek, mint a levelünkben szereplő veszprémi legényt. A pallér és a mester kapcsolatát is jól példázza a levél. A céheken belül a megbízások megszerzésénél a rokoni kapcsolatok közismerten sokat jelentettek, így a sógor szerepeltetése természetes. Az anyagok beszerzéséről, megfelelő előkészítéséről az uradalom főtisztje, a prefektus gondoskodott. Jelen esetben a rövid kivitelezési határidőt is az tette lehetővé, hogy az építkezést megfelelően előkészítették. Az anyagokat zömmel az uradalom maga állította elő, a tégla és mészégetés, a cserepekelőállítása mellett a faanyag kijelölése, kivágása és megfaragása, a kőtörés és a kőfaragó munkák is az uradalom különböző falvaiban történtek. A vasanyagot általában Bécsújhelyről vagy Győrből szerezték be. Tekintettel arra, hogy az uradalom területén több, egymástól távol eső helyen folytak egyszerre építkezések, gyakran megakadt a munka, mert a tégla, mész, esetleg a kő nem volt elegendő. Erre utal Kiss Ferenc, amikor szemére veti Paulynak, hogy minden anyaga megvolt, mégsem „tett" jó épületet. Ezzel eljutottunk a technológiai kérdésekhez. Horváth Ádám megörökítette számunkra a földszinti alaprajzot, sajnos, nem közli az emeletet (3. ábra) Az együttes egyemeletes volt, különálló melléképülettel. 263
